Jöhet a korrekció?

Csendes, de nyugodtnak nem nevezhető árfolyam-emelkedés zajlott le a tavalyi év során a Budapesti Értéktőzsdén. Az elemzők már régen megjósolták a pesti piacra érkező hosszt és annak mindent elsöprő erejét, de többeket meglepett, hogy a BUX növekedésében törést szinte alig-alig lehetett tapasztalni. A kelet-közép-európai térség tőkepiacaira – a lengyelre és a románra – ugyanúgy érvényes volt az a jelenség, ami a Deák Ferenc utcában lezajlott.

Felértékelődő részvényárak, erősödő tőzsdemutatók jellemezték a tavalyi tőkepiaci évet. Szinte minden szakértő 2003 végén emelkedési hullámot jósolt a tőzsdéknek: a koncentrálódó piacok, a technológiai boom lezártát követő bessz (gyengülés), a nehezen, de konszolidálódó közel-keleti konfliktus a részvények emelkedését indukálta. Az egymást generáló hírek, a világgazdaságról szóló növekedési jóslatok hatására a befektetők újból a tőzsdéken kerestek invesztálásra alkalmas lehetőségeket. Az európai térséget megvizsgálva azt lehetett tapasztalni, hogy a lengyel, cseh, magyar, román piacokon jelentős növekedési lehetőség kínálkozik.
A befektetések egyik korábbi kedvelt helyszíne, Oroszország kikerült a spekulánsok célpontjai közül, hiszen a Jukosz olajtársaság ellen állami invázió volt, s így kockázatos ott a befektetés – állítja több szakértő.
A legtöbb invesztor a varsói tőzsdét kedvelte, ahol tavaly 35 vállalat részvényét vezették be, köztük a BorsodChem és a Mol papírjait is.
A pesti piacot sem kerülhette el a térséget – és amúgy általánosságban a tőkepiacokat – érintő emelkedés, a BUX egy év alatt 4653 pontot növekedett, ezt a javulást a korábban alulértékelt részvények okozták. A befektetési alapok s a spekulánsok rájöttek, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követve eltűntek a kockázati tényezők, s a növekedési lehetőségek előtt álló részvények igencsak csalogatónak bizonyultak.
A lehetőségek tárháza adott volt, a nemzetközi pénzügyi élet át is látta, hogy a pesti börze egyik kiindulópontja lehet egy olyan szövetségnek, amelyet már több magyar vállalat vezetője megrajzolt. A Matáv, a Mol, az OTP és a Richter már meghatározta azt az irányt, ami nem más, mint a térség regionális vállalatává alakulni, a felvásárlásokkal a négy nagy hazai társaság megkezdte a terjeszkedést. Az akvizíciókkal egy időben a vállalatok részvényeire is jelentősen megnövekedett az érdeklődők száma. A vezető részvények árának növekedése minden korábbi elképzelést felülmúlt: a Mol ára 6315 forintról 12 710 forintra emelkedett, az OTP kurzusa 2675 forintról 5570 forintra nőtt. Az év közbeni javulást használta ki a mérsékelten erősödő Matáv és az esztendő végére már korrekciót mutató Richter.
Az elemzők rámutattak, hogy míg a lengyel piacot a privatizáció segítette, addig a magyar tőzsdén az alulértékelt papírok váltották ki a befektetők vásárlási kedvét. A szakértők többsége a 2005-ös évről némileg visszafogottan nyilatkozott, egyúttal jelezték, hogy az idei év nagy durranásai közé tartozhat akár a Mol még 12 százalékos állami tulajdonának értékesítése is, valamint az Antenna Hungária (AH) privatizációja. Várhatóan néhány új bevezetésre is sor kerülhet, de azokat az értékpapírpiacok elemzői elhanyagoló tényezőnek tartják.
Az Antenna Hungária 75 százalékos állami tulajdonának eladása és annak létjogosultsága többekben kétségeket gerjeszt, a hazai műsorszóró társaság magánosítási folyamata még nem ismert. Azonban minden jel arra mutat, hogy az állam osztalékelőleget vagy osztalékot vesz ki az AH-ból még annak eladása előtt. Az elemzők jelezték: akár 1300 forintos osztalékot is kifizethet a műsorszóró társaság, mivel értékesítette a VRAM Rt. (Vodafone) tízszázaléknyi részvénypakettjét. A spekuláció megkezdődött, az Antenna Hungária ára 4000 forint közelébe szökött fel, az osztalékra és a későbbi felvásárlási kiszorítósdira a befektetők felkészültek. Amennyiben az állam a 75 százalékos tulajdont egy befektetőnek adja el, akkor kötelező lesz a vevőnek a fennmaradó 25 százaléknyi magánkézben (közkézhányad) lévő műsorszórópapírra vételi ajánlatot tennie. A felvásárlási ár újabb problémákat gerjeszthet; jelenleg 3800 forint az elképzelhető vételi ár, de azok a spekulánsok, akik eddig nagyobb mennyiségű AH-papírt vásároltak, vélhetőleg ennél csak magasabb áron hajlandók „megszabadulni” részvényeiktől.
Több elemző szerint amennyiben a tőkepiaci növekedés nem áll meg, akkor az AH-privatizáció mellett még érdekes lehet az elmúlt évben kevésbé keresett kis kapitalizációjú papírok árának javulása is. „A kis forgalmú magyar részvények árfolyamában kevésbé érződött a tőkepiaci fellendülés, így ott még van mit a tejbe aprítani” – közölte egy londoni bankház elemzője, aki egyben rámutatott, hogy a gépipari részvények ára nem a cégek értékét fedi le.