Továbbra is a mezőgazdasági területek felvásárlása bizonyulhat a legjobb ingatlanbefektetésnek Romániában, mivel a földek értéke szomszédunknál esetenként akár évi 100 százalékkal is növekedhet, vagyis megduplázódhat – állítja az ország egyik legismertebb ingatlan-tanácsadó irodája, az S. G. A Romania. Ugyanakkor az idén is várható egy 25-30 százalékos áremelkedés. Mindazonáltal nem árt tudni, hogy keleti szomszédunknál ténylegesen nehéz átlátni a valós helyzetet, mivel még az államigazgatási szervek sem rendelkeznek pontos kimutatásokkal. Ezért leginkább a sajtóra s a különböző ingatlan-tanácsadók adataira támaszkodhatunk.
A befektetők érdeklődését az utóbbi években leginkább az északnyugat-romániai, illetve a constantai és Bukarest környéki területek keltették fel. Ennek megfelelően e régióban emelkedtek leginkább az árak, s várhatóan itt következik be elsőként a piac telítődése. Emellett a tervezett és folyamatban lévő romániai autópálya-építések nyomvonalai a földvásárlók kedvenc célpontjai. Aki elég korán ébredt – úgy három-négy évvel ezelőtt –, a majdani uniós határhoz közelebbi Temes megyében akár 200-500 euróért is megvásárolhatott egyhektárnyi földet. Mára e régióban a mezőgazdasági terület hektáronkénti ára meghaladja az ezerötszáz-kétezer eurót is.
A legnagyobb érdeklődést az olaszok mutatták, akik a legtöbb újság szerint már több mint 250 ezer hektárnyi földet vásároltak fel a térségben. Ugyanakkor a román mezőgazdasági minisztérium statisztikái szerint 1998 és 2004 között Temes és Arad megyében – amelyek az olaszok legkedveltebb régiói – összesen 183 596 hektárnyi földet értékesítettek. A másik, olaszok által kedvelt régió a Bánság, ahol a Temes megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint az 534 ezer hektárnyi mezőgazdasági területből alig több, mint húsz-huszonöt ezret birtokolnak az olaszok cégei. Ez – amennyiben a román sajtó információit vesszük alapul – azt feltételezné, hogy a térségben 1998 óta eladott földeket mind az olaszok vásárolták fel. Ezért valószínűsíthető, hogy a sajtóban megjelent információk erősen túlzók, ám ezzel együtt is lehetséges, hogy az olaszok legalább 100-150 ezer hektárt vásároltak már Romániában. Felfokozott érdeklődésüket mi sem jelzi jobban, minthogy az egyik tavalyi mezőgazdasági kiállításon a romániai olasz befektetők szervezete, a Fundatia Sistema Italia–Romania elnöke, Luca Serena egyenesen azt mondta: a román mezőgazdaság egy igazi eldorádó az olasz befektetők számára.
A román sajtó értesülései szerint az olaszok után a legnagyobb területeket – összesen 80-90 ezer hektárnyi földet – a hollandok vásárolták fel. Különösen a belső-erdélyi területek iránt mutatnak érdeklődést. A magyar befektetők viszont látszólag nem nagyon bíznak ebben a lehetőségben. Pedig nemrégiben az Erdélyi Riport című hetilap is felhívta befektetőink figyelmét arra, hogy most nagyon olcsón tehetnének szert szántóföldekre. Mégpedig legálisan, nem zsebszerződésekkel, mint ahogyan az osztrákok vásárolták fel a fél Dunántúlt. A hollandokat a romániai földbefektetők rangsorában szinte fej fej mellett az osztrákok, a németek és a magyarok követik. Több forrás alapján is feltételezhető, hogy a magyar tőkével létrehozott társaságok mintegy 50-60 ezer hektárnyi mezőgazdasági földet vásároltak meg az elmúlt években.
Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. bukaresti vezetőjének tájékoztatása szerint Romániában a külföldiek csak jogi személyként lehetnek földtulajdonosok, vagyis céget kell alapítaniuk. Halász János elmondta: korlátolt felelősségű társaságot 50, részvénytársaságot pedig 625 eurós jegyzett tőkével lehet alapítani. A romániai földterületek tulajdonosainak évente adót kell fizetniük. A telekadót a terület nagysága, a település rangja és az övezet, illetve a területhasználati kategória figyelembevételével állapítják meg, a helyi tanács besorolása szerint. A legjobb minősítés alá eső szántóföldek esetében a telekadó jelenleg négyzetméterenként 15, a legelőknél s kaszálóknál 12, a szőlőknél 25, míg a gyümölcsösöknél 30 lej. Külterületi földek esetén, ugyancsak a legjobb kategóriában, egységesen tízezer lej a hektáronként fizetendő adó összege. Ezenkívül a befektetőknek a telkek megvásárlásakor – értéktől függően – különböző mértékű illetéket is kell fizetniük.
Bár a termőföldet vásárlók többsége ténylegesen meg is műveli vagy művelteti birtokát, nagyon gyakori a spekulációs jellegű ingatlanszerzés. Információink szerint a spekulánsok többsége valamelyik nagyobb város környékén vásárolja fel a mezőgazdasági területeket. Amennyiben a helyi tanácsok segítségét is élvezik, területüket építési telekké nyilváníttathatják, és busás haszonra tehetnek szert. Leginkább a Szíriából és más arab országokból érkező befektetők vásárolnak ilyen céllal telkeket. Nem csak a földdel ügyeskedők járhatnak jól a román ingatlanpiacon. Az idén több olyan esemény is várható szomszédunknál, ami felhajthatja az árakat. Ilyen hatású lehet a lej tavaly elkezdődött erősödése. Emellett márciusban várható a „nehéz” lej bevezetése, ami azt jelenti, hogy négy nullát vágnak le az árak végéről. Erősíti a külföldi spekulánsok érdeklődését az is, hogy Románia tavaly aláírta az uniós csatlakozási szerződést.
Hazánk a hatodik. Tavaly a legjelentősebb új magyar tőkebefektetés az OTP–Robank-ügylet volt Romániában. A már megszerzett pozíciók konszolidálására példa a Mol beruházása: a romániai Shell felvásárlása. 2004-ben mintegy 250 új céget jegyeztek be magyar tőkerészvétellel. Ezzel csaknem ötezerre emelkedett a magyar tőkével létrehozott cégek száma, így hazánk a hetedik legnagyobb befektetővé vált a szomszédban. Cégeink jegyzett törzstőkéje mintegy 400 millió dollárt tett ki, de valójában 700 millió dollár felett lehet a ténylegesen befektetett össztőke értéke – tudtuk meg az ITDH bukaresti irodájától. Hazánk Románia legfontosabb külkereskedelmi partnerei között is megtalálható. Román szemszögből nézve Magyarország hatodik az importlistán, míg az exportlistán csak nyolcvankilencedik. Tavaly, az első nyolc hónapban mért kétoldalú forgalom 1,279 milliárd eurót meghaladó volumene újabb rekordszintet jelentett. Az összforgalom 303,97 millió eurós magyar aktívummal zárult.
