A PSZÁF-nél elnöksége idején elkövetett kétszázkilenc- rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtójaként több mint három órán át hallgatták ki az NNI nyomozói Szász Károlyt, a felügyelet volt elnökét. Az ügyben Keller László (MSZP) azóta menesztett közpénzügyi államtitkár tett feljelentést 2003 nyarán. Adatai szerint a felügyeletnél olyan megbízási szerződések készültek, amelyek alapján több munkatárs munkavégzés nélkül jutott extra jövedelemhez, ez pedig felveti a csalás és a hűtlen kezelés gyanúját. A nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség 2003 decemberében megalapozatlannak találta a hűtlen kezelés gyanúját, tavaly azonban már egyetértett az okirat-hamisítás miatt indított nyomozással, mert úgy vélte, ennek fennáll a gyanúja.
Szász Károly úgy nyilatkozott: ellenvetéssel élt a gyanúsítás ellen, mivel nem követett el bűncselekményt a kifogásolt szerződések megkötésével. A gyanú szerint a szerződésekkel a felügyeletnél kiosztott jutalmakat leplezték. Szász közleményében úgy fogalmazott: minden szerződést jogszerűen, a köztisztviselő által végzett többletmunka szabályos ellentételezése érdekében kötöttek, amelyet a kihallgatáson megtekintett okiratok is bizonyítanak. A volt elnök szerint aggályos a nyomozás szakszerűsége és megalapozottsága, miután a vizsgálat politikai indíttatású bejelentésre indult épp akkor, amikor a PSZÁF feltárta a Pannonplast és a K&H-üggyel kapcsolatos viszszásságokat.
A szerződések mögött volt munkavégzés, hiszen azokat olyan többletfeladatok elvégzésére kötötték, amelyekre a felügyelet alkalmazottainak hivatali időben nem volt lehetőségük – mondta el Futó Barnabás, Szász ügyvédje. A visszadátumozás gyanújával kapcsolatban hozzátette: megbízást jogszerűen szóban is lehet adni, és nem törvénysértő, hogy azt csak később foglalják írásba.

Menczer Tamás: Wéber úr kézen fogja a tiszásokat, mint az ovisokat szokás és ők azt csinálják, amit Weber és a Néppárt mond