Lényegében lemondott a Margit-sziget egy részének tulajdonjogáról a főváros és az állam – ez derül ki abból a szerződéstervezetből, amelyet a múlt héten hagyott jóvá a Fővárosi Közgyűlés. A dokumentum szerint ugyanis a Hajós Alfréd-sportuszoda mellé építendő új medencék és más felépítmények a leendő építtető cég tulajdonába kerülnek, sőt a már meglévő uszodát és a létesítményeket is ez a vállalkozás üzemeltetheti a jövőben. A szerződés engedélyezi az építtetőnek, hogy bérbe vagy használatba adja a létesítményeket, sőt az ezek hasznosításából származó bevétel is teljes egészében az építtetőnek jár. A dokumentum egy pontja szerint az építtető akár az új uszoda tulajdonjogát is átadhatja egy harmadik fél részére, ehhez csupán néhány kötelezettséget kell teljesítenie a leendő tulajdonosnak.
*
A megállapodás emellett még azt is tartalmazza, hogy a Nemzeti Sporthivatal (NSH) és az építtető szabadon jogosult meghatározni, hogy a létesítmények használatát milyen feltételek mellett, milyen mértékben teszi lehetővé a nagyközönség vagy más személyek számára, tehát az építtető vagy egy más leendő tulajdonos akár teljesen kizárhatja az uszodából a szabadidős sportot, szélsőséges esetben pedig akár a versenysportot is.
A szerződéstervezetet a fővárosi önkormányzatnak, a Nemzeti Sporthivatalnak és a Sportfolió Kht.-nek kell aláírnia. A dokumentumból kiderül: a leendő építtető kiválasztása teljes mértékben az NSH kiváltsága, az építéssel megbízhatja saját gazdasági társaságát, közhasznú társaságát vagy „egyéb szervezeti formában működő személyt”, vagy külön erre a célra projekttársaságot hozhat létre. Ez egyébként azt is jelenti, hogy közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia az építtető kiválasztására.
A dokumentum azt is előírja, hogy az NSH kizárólagos használatában álló margit-szigeti területekre földhasználati jogot biztosítanak az építtető részére, hogy az építkezés után a kész létesítményeket önálló ingatlanként, önálló helyrajzi számon jegyezhesse be a földhivatal. Az önálló helyrajzi szám azonban azt is lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a terület más besorolást kapjon, s újabb részeit építhessék be.
Ez a tény különös jelentőséggel bír annak tükrében, hogy az építkezéshez indokolatlanul nagy, két és fél hektáros területet kívánnak kiirtani a közparkból a beruházók, miközben a Corvinus Egyetem tanárainak alternatív javaslata szerint a zöld terület beépítése nélkül, a Hajós Alfréd-sportuszoda medencéinek bővítésével is megrendezhető lenne a jövő évi úszó Európa-bajnokság. A bemutatott látványtervek alapján nem kizárt, hogy később szálloda vagy más építmény létesülne az esetlegesen privatizált telken.
A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott szerződéstervezetbe foglalták továbbá, hogy a fővárosi önkormányzatot nem illeti meg anyagi ellenszolgáltatás a földhasználati jog biztosításáért, tehát a főváros ingyen mondott le a Margit-sziget egy részéről.
Az építtető egyébként több fontos előnyt is élvez a szerződés értelmében. Így megilleti őt minden olyan jog, amely az aláírandó szerződés értelmében egyébként az NSH részére lett kikötve.
A szerződés szerint minden fél jogosult arra, hogy a kizárólagos tulajdonában vagy használatában lévő felépítményeket harmadik fél részére bérbe adja, s ehhez a többi tulajdonos köteles hozzájárulni. A tulajdonostársaknak hatósági eljárások esetén is kötelező a hozzájárulásukat adni, ha erre szükség van. A szerződés ezen pontjai azonban nemcsak az egyébként „Beruházásként” emlegetett uszodabővítésről szólnak, ezek a jövőben mindenre vonatkoznak. A megállapodás ugyanezen bekezdése szól arról is, hogy az uszodabővítés időtartama alatt a tulajdonostársaknak kötelességük biztosítani az uszoda megközelítését a saját területükön keresztül. A megállapodás azt is tartalmazza, hogy az NSH az olimpiai központokról szóló kormányrendeletnek megfelelően elsősorban a versenysport felkészülési háttereként, másodsorban a lakossági sport céljaira kívánja használni.
A szerződésnek van olyan pontja is, amely az NSH-ra nézve is hátrányos. A jogait és kötelezettségeit ugyanis a sporthivatal átruházhatja a leendő építtetőre, ám a megállapodás azt is rögzíti, hogy ezzel együtt a kötelezettségek teljesítéséért az NSH marad a felelős a tulajdonostársak irányába.
Az építtetőnek lényegében egyetlen komoly kötelezettsége van: mindenképpen be kell tartania a szerződésben foglalt, a Margit-szigettel mint ingatlannal kapcsolatos használati és hasznosítási szabályokat, illetve hogy az uszoda üzemeltetése nem sérti a főváros és az állam tulajdonosi jogait.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az uszoda bővítéséhez annak ellenére adta meg a főváros a tulajdonosi hozzájárulást, hogy eleinte az önkormányzati vezetők is ellenezték az úszó Európa-bajnokság margit-szigeti megrendezését. A főváros – csakúgy, mint a környezetvédők és a civil szervezetek – eleinte a lágymányosi egyetemi városrész fejlesztését támogatta, mert ott többen használhatták volna az uszodát az Eb után is. A városvezető koalícióból előbb az MSZP adta meg magát a kormányzati nyomásnak, majd alig néhány nappal a közgyűlés ülése előtt az SZDSZ is feladta korábbi, következetesen képviselt álláspontját. A nemrégiben spontán megalakult Mozgalom a Margitszigetért Egyesület már bejelentette: a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál megtámadja a közgyűlés döntését. A művészekből, tudósokból, egyetemi tanárokból álló egyesület egyébként éppen a leendő építtetőnek biztosított tulajdonjogot kifogásolja.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
