Nem világítottuk meg kellőképpen a valódi szándékot, és ezért úgy tűnt, hogy valami rövid távú célt akartunk elérni – jelentette ki tegnap Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára az áfa-visszaigénylések visszatartásával kapcsolatban. A befizetett importáfa-visszafizetések visszatartásával nem az volt a PM szándéka, hogy bizonyos vállalkozásokat „megfogjanak”, hanem az, hogy „tiszta vizet öntsenek a pohárba”, és ne engedjék, hogy a rossz irányba mutató folyamatok folytatódjanak. Az államtitkár szerint az ellenőrzések kiderítették, hogy a tíz százalékot is csaknem elérte a hibás visszaigénylések száma, ami a teljes visszaigényelt összeg nyolc százalékát jelenti.
Az is mentesíti a PM-et az ellene készült feljelentésben megfogalmazott vádak alól, hogy előre bejelentették az intézkedéseket, nem titokban végezték az ellenőrzéseket – állította Katona, továbbá kifejtette, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a PM tisztában volt vele, hogy az áfánál a szürke-fekete gazdaság miatt a befizetendő áfa körülbelül tíz százaléka „elvész”, ám ez az arány májust követően jelentősen emelkedett. A tárca az intézményi statisztikai adatok alapján viszonylag jól meg tudja becsülni azt, hogy mekkora áfának kellene befolynia. Májust követően azonban jelentős eltérés kezdett kialakulni a PM prognózisai, illetve a tényleges áfabevételek között. Katona elmondta, hogy az Ecofint csak az eredményszemléletű (ESA–95 szerinti) államháztartási hiány érdekli, így hiába tartották vissza az áfabefizetéseket, azok a 2004-es eredményszemléletű hiányt nem javítják, tehát nem volt szükség a „kozmetikázásra”. Az államtitkár kérdésre válaszolva vitatta, hogy az ország adósságállománya emelkedne, határozottan állította, az államháztartás adósságállománya a GDP 60 százaléka alatt van. Majd kiemelte, hogy az államháztartás helyzete javul, a jegybank számára nyitott a tér az újabb kamatcsökkentésre.
Hatósági kényszerhelyzet. Nincs nyomozás a pénzügyminiszter ellen – mondta az MTI-nek a Fővárosi Főügyészség szóvivője, aki megjegyezte azt is: Balogh Gyula országgyűlési képviselő feljelentése nyomán kényszerhelyzetbe kerültek a hatóságok. „A büntetőeljárási törvény másfél éve nem tartalmazza a feljelentéskiegészítés intézményét. Azóta a hatóságok a beérkezett feljelentéseket, ha nem nyilvánvalóan és magából a beadványból is egyértelműen megállapíthatóan alaptalanok, nyomozás keretében kell hogy kivizsgálják” – magyarázta Dobos Gabriella. Az MSZP szerint az ügyészségnek el kellene döntenie, hogy a „Fidesz-féle árnyékállam” vagy az igazság oldalán áll – mondta Burány Sándor, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-nek. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában meglepetését és megdöbbenését fejezte ki, és képtelennek minősítette a feljelentést.
