Mark Thatcher beismerő vallomása

Bűnösnek vallotta magát az olajban gazdag Egyenlítői-Guineában megkísérelt államcsíny akaratlan finanszírozásában Sir Mark Thatcher, a volt brit miniszterelnök fia, akit pénzbírságra és felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek tegnap a fokvárosi felső bíróságon.

Munkatársunktól
2005. 01. 13. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vádalku során született vallomás után Mark Thatchert hárommillió rand (506 ezer dollár) pénzbírság megfizetésére kötelezték, de elhagyhatja Dél-Afrikát, és csatlakozhat csaknem öt hónapja nem látott családjához. Amennyiben nem fizeti meg a büntetést, öt év szabadságvesztésre számíthat, megtetézve további négyéves, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel – közölte Abe Motala bíró a fokvárosi bíróságon.
Thatcher elismerte, hogy kibérelt egy katonai helikoptert, amelyet az államcsínyhez felfogadott zsoldosok használtak, de a család egyik barátja szerint mindvégig úgy gondolta, hogy a légi járművet mentőhelikopterként fogják bevetni humanitárius célokra. Thatcher újságírókkal csak annyit közölt, hogy nincs az a pénz, amit meg ne adna, hogy ismét családja körében lehessen.
A volt brit kormányfő fiát, aki 1995 óta élt Dél-Afrikában, augusztus 25-én vették őrizetbe fokvárosi otthonában, és az ország zsoldosokkal szemben hozott törvényének megsértésével vádolták meg, mondván, hozzájárult az államcsínykísérlet pénzeléséhez. Mark Thatcher kiadatását kérte Egyenlítő-Guinea is, ahol 19 másik vádlottat már bíróság elé állítottak a Teodoro Obiang Nguema elnök hatalmának megdöntésére szőtt összeesküvés miatt. A vádlottak közül 11 külföldit novemberben 14 és 34 év közötti börtönre ítéltek a puccskísérletben játszott szerepük miatt, két helyi bűnös pedig 16 hónapos szabadságvesztést kapott az Afrika harmadik legnagyobb olajkitermelőjének számító országban.
A Közép-Afrikában fekvő Egyenlítői-Guinea nem véletlenül került a figyelem középpontjába. A valamikori spanyol gyarmat 1968-ban szerezte meg függetlenségét, és azóta egyre inkább francia befolyás alá került. Az 1979 óta kormányzó Obiang testőrsége például marokkói zsoldosokból áll, az ország fizetőeszköze pedig a francia közösségi frank. Sokáig nem lévén saját ásványkincse, rászorult nemzetközi segélyekre, ezért az egyébként katolikus ország gyorsan eladósodott.
A nagyhatalmak akkor figyeltek fel az országra, amikor az amerikai olajfúró cégek olajat találtak a guineai partok közelében, de a szomszédos Gabon közelében fekvő Mbané-szigeten is. A francia és a spanyol cégek korábban nem jártak sikerrel! 2002 decemberében szakértők a Guineai-öbölben megtalált olaj mennyiségét a világ jelenlegi olajkészletének 5-10 százalékára becsülték, ezért kapta az ország az „afrikai Kuvait” jelzőt.
Akkor erősödtek fel a két nagyhatalom közötti ellentétek, amikor Gabonban 2003-ra gyorsan zuhanni kezdett a kitermelt olaj mennyisége. Itt a TotalFinaElf francia cég irányítja a gaboni kormányt. Az Egyesült Államoknak elsősorban azért értékes ez az olajmező, mert olcsón és gyorsan ki lehet termelni a kiváló minőségű nyersolajat, ráadásul nincs meg a Perzsa-öbölben meglevő kulturális ellentét az Amerika és Egyenlítői-Guinea között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.