Elolvasható az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) beszámolójában, milyen pluszfeladatokkal és többletköltségekkel jár a kétszintű érettségi bevezetése. A dokumentum szerint a kétszintű és a hagyományos vizsgák előkészítésének és az emelt szintű vizsgák lebonyolításának Oktatási Minisztériumot terhelő része 2,004 milliárd forint. Ez az összeg nem tartalmazza a korábban érettségizettek ismétlő, kiegészítő és szintemelő vizsgáival járó költségeket. Emlékeztetőül: a 2004-es érettségi vizsgákra 950 millió forintot költöttek a központi költségvetésből.
A kétszintű érettségi nagyságrendekkel több feladatlapot igényel, hiszen egyetlen feladatsor akár 30-40 oldalból is állhat. Öszszesen 1,2 millió feladatlapot nyomtatnak ki a vizsgákhoz. A lapok szállítására naponta 240 gépkocsira van szükség. Az emelt szintű vizsgákat száz iskolában, naponta 540 teremben javítják. A nemzetiségi és két tannyelvű vizsgák miatt a tételeket idegen nyelvekre is le kell fordítani. Várhatóan hét különböző nyelven összesen 51-féle fordítást készítenek.
Mivel a feladatlapok száma a többszörösére nőtt, a tételek hagyományos, házi sokszorosítása nem megoldható. A munkák zömét az idén már nyomda végzi. Ugyanez érvényes a csomagolásra. Megtudtuk: több olyan tantárgy is van, amelyből egyetlen ember jelentkezett vizsgára. Az ilyen esetekben akár egymillió forintba is kerülhet egy érettségi.
Emelnek, de nem fizetnek. Bár az osztályfőnöki pótlékot tavaly szeptembertől két és félszeresére emelte az Oktatási Minisztérium, mégis vannak olyan iskolák, ahol nem a megemelt pótlékot kapják a tanárok. Egy fővárosi szakközépiskola pedagógusa kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy az osztályfőnökök eddig egy fillérrel sem kaptak több pénzt, mint tavaly. Tizenharmadik havi bérüknek csupán 75 százalékát fizették ki, és az idén januártól 7,5 százalékkal megemelt fizetés helyett is csak a korábbi keresetüket kapják. A minisztérium lapunknak adott indoklása szerint az iskolákban foglalkoztatott közalkalmazottak törvényben megállapított illetményének biztosítása az önkormányzatok feladata. A közoktatási normatíva 4,7 százalékkal, az önkormányzatok jóváhagyott támogatása pedig tíz százalékkal nőtt 2005-ben. (F. M.)
