Petrétei József miniszter a készülő alaptörvényről szólva megjegyezte: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó – állítja az igazságügyi tárca vezetője –, a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről. Szerinte a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatását, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba. Példaként említette a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a taláros testület. Petrétei hiányolja a jelenlegi alkotmányból a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket. Utalt arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. – Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy- vagy kétéves a büdzsé – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió közelmúltban elfogadott alkotmánya – ellentétben a magyarral – részletesen foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő, új alkotmány elfogadásának, Petrétei megjegyezte: a szakmai megoldások kimunkálását nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni – mondta. A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év decembere.
Az MSZP jogalkotási céljai között szerepel egy új alkotmány megalkotása, azonban a párton belül még konkrétan nem foglalkoztak a témával – nyilatkozta Csákabonyi Balázs, aki üdvözölte a kérdés ismételt napirendre vételét. A szocialisták közjogi munkacsoportjának tagja úgy véli, hogy egy új alaptörvényt kizárólag a konszenzusra törekvés jegyében lehet létrehozni. A képviselő nem kívánt reagálni Petrétei konkrét felvetéseire, de megjegyezte, hogy a felvetett ötletekről tudományos műhelyekben már régóta vita folyik.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek kijelentette: nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogy ha tizenöt évig jó volt, akkor most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják.
Mint fogalmazott, nem Petrétei az első és az utolsó igazságügy-miniszter, aki új alkotmányt akar, de az alapvető probléma szerinte az, hogy idáig mindenki a saját elképzeléseit akarta érvényre juttatni, figyelmen kívül hagyva az ellenzék álláspontját. Amíg olyan alapvető kérdésekben, mint a kétkamarás parlament vagy a közvetlen elnökválasztás, nincs konszenzus, semmi értelme új alkotmányt tervezni – hangsúlyozta Répássy Róbert. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az SZDSZ-es Horn Gábor szerint eddig semmilyen szinten nem merült fel az új alkotmány elkészítése. Sem a koalícióban, sem máshol nem volt szó erről az egész parlamentet érintő kérdésről – mondta Horn Gábor, aki nem ismeri Petrétei terveit.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
