Monetáris tanács kormánybefolyással

Gyurcsány Ferenc kormányfő megnevezte jelöltjeit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsába. A jelölés annak ellenére történt meg, hogy az Alkotmánybíróság még nem hozta meg döntését a kinevezések jogi alapját jelentő jegybanktörvényről. Ha a taláros testület hatályon kívül helyezi a jegybanktörvényt, a mostani miniszterelnöki jelölések is érvényüket vesztik.

2005. 02. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc javaslatára Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, Bánfi Tamás, a jegybank korábbi tanácsadója, Bihari Péter, a 7 Sigma Kft. ügyvezető igazgatója és Csáki Csaba, a Világbank korábbi tanácsadója foglalhat helyet a monetáris tanácsban. A jelöltek bemutatásakor Gyurcsány kijelentette: függetlenségük megkérdőjelezhetetlen, kinevezésüket pedig haladéktalanul kezdeményezi a köztársasági elnöknél. A jegybanki kifogásokat firtató kérdésekre a miniszterelnök mindöszsze annyit válaszolt: Járai Zsigmonddal közösen azt állapították meg, hogy a testület hatékonyan tud dolgozni az új felállásban.
A kinevezések kapcsán az MNB tegnap közleményt adott ki, amelyben leszögezi: nincs szükség a monetáris tanács létszámának kilencről tizenhárom főre történő bővítésére, hiszen a testület ma is a törvényeknek megfelelően működik.
*
A kinevezések nem felelnek meg a jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie az MNB-elnök véleményét – hangsúlyozza a jegybank közleménye, hozzátéve: nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben a jegybankelnököt egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről.
– Gyurcsány Ferenc tegnapi lépése az MNB függetlenségének megszüntetésére és a miniszterelnöki befolyás növelésére törekszik – reagált Gyurcsány bejelentésére Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Varga szerint sajnálatos, hogy a most megnevezett jelöltek – akik közül csupán egy számít monetáris szakembernek – egy agresszív politikai játszmához adták nevüket.
Mint ismeretes, a kinevezések jogi alapját adó törvénymódosítást számos hazai és nemzetközi kritika érte. Tavaly novemberben Mádl Ferenc köztársasági elnök azért küldte vissza a törvényt a parlamentnek, mert „különösen aggályosnak” tartotta a monetáris tanács aránytalanul sok új taggal történő bővítését, amely a jegybank függetlenségével ellentétesen növeli a miniszterelnök befolyását a testületben.
Az Európai Központi Bank a törvény beterjesztését követően jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabály átmegy az Alkotmánybíróságon is. Múlt héten a Fidesz az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendelkezést, arra kérve a taláros testületet, hogy semmisítse meg a kormányfő befolyását növelő törvényt, amely sem az Európai Unió, sem pedig az unió alapját jelentő római szerződés jogrendszerével nem egyeztethető össze.
A jelenlegi törvények értelmében, amennyiben a taláros testület hatályon kívül helyezi a jegybanktörvényt, úgy a mostani miniszterelnöki jelölések is érvényüket vesztik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.