Sem politikai realitása, sem szakmai indoka nincs jelenleg annak, hogy a kormányzat újrafogalmazza az alkotmányt – mondta Halmai Gábor professzor. Az alkotmányjogász utalt arra, hogy új alaptörvény létrehozásához kétharmados parlamenti többség és politikai konszenzus kell. Ez nincs meg, emellett a mostani alkotmány alapvetően betölti rendeltetését.
Petrétei József igazságügy-miniszter szerint a hatékony kormányzás érdekeire tekintettel a kétharmados törvényeket ki kellene iktatni jogrendünkből, garanciális elemeiket át lehetne emelni az alkotmányba. Erre reagálva Halmai Gábor kifejtette: amennyiben a jelenlegi alaptörvény marad hatályban – márpedig ez egyelőre minden bizonnyal így lesz –, akkor a kétharmados parlamenti többséggel megfogalmazott jogszabályokat továbbra is fenn kell tartani. Halmai nem érti, mi vezethette az igazságügy-minisztert arra, hogy új alkotmány kidolgozásáról beszéljen.
Trócsányi László alkotmányjogász úgy látja, összetett kérdésről van szó. A hazai alkotmány ugyanis a professzor véleménye szerint szélesebb értelemben nemcsak magából az alaptörvényből áll, hozzá sorolhatók az Alkotmánybíróság (Ab) értelmezései és az alkotmányos alapelvek is. A kétharmados törvények közvetlenül kapcsolódnak az alkotmányhoz, és kiegészítik azt, hiszen az államszervezetről és a polgárok alapjogairól szólnak, tehát garanciális jelentőségűek. Az Ab szerint is fontos, hogy ezeket kellő körültekintéssel, konszenzussal fogadják el – emlékeztetett Trócsányi László. Megítélése szerint nincs ugyan alkotmányozási kényszer, de ez nem zárja ki, hogy korszerűsítsék, módosítsák az alkotmányt, ha szükséges. Az utóbbi években több példa volt erre, alkotmányreformra azonban a tanszékvezető szerint nincs széles társadalmi igény.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
