A razzia az Ulm közelében működő iszlám hálózat húsz tagjára, azok magánlakásaira és üzlethelyiségeire, valamint mecsetekre összpontosult. A nyomozást indítványozó müncheni államügyészség kezdeményezésére a bajor főváros bírósága ötven házkutatásra feljogosító engedélyt és több letartóztatási parancsot adott ki, azzal az indoklással, hogy a gyanúsítottak, mindenekelőtt algériai és tunéziai származású személyek – a „szent háború” szolgálatában – bűnszövetkezetet alapítottak, irathamisítással és embercsempészéssel foglalkoznak, bevételeikből terrorcsoportokat támogatnak. A hamis papírokkal ellátott személyek illegálisan tartózkodtak nemcsak Németországban, hanem más európai államokban is. „Bűnszövetkezet alapításával vádoljuk őket, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy törvényellenes tetteket hajtsanak végre. Eddig felderített kapcsolataik azonban nem nyúlnak olyan mélyre, hogy terroristáknak lehetne minősíteni az iszlám hálózat tagjait” – hangoztatta Martin Hofmann államügyész.
A razzia elsődlegesen Ulmra, Freiburgra, Majna-Frankfurtra, Bonnra és Düsseldorfra összpontosult. A nyomozók – akik hosszabb ideje figyelték a szervezetet – tizennégy gyanúsított személyt, közöttük nőket vettek őrizetbe.
Holtponton. A Németország föderális államformájának reformját szorgalmazó fáradozások a jelek szerint továbbra sem mozdulnak el a holtpontról. Ezt a következtetést lehet levonni abból a beszélgetésből, amelyre Horst Köhler államfő hívta meg a reformbizottság két elnökét, a szociáldemokrata pártelnök Franz Münteferinget és a bajor CSU-t vezető Edmund Stoibert. A „reformok anyjának” minősített tervek buktatója az oktatási rendszer. A tartományok saját kiváltságuknak tartják e feladatot, a Schröder-kormány viszont jelentős beleszólást követel magának az egyetemi és főiskolai képzésbe. (S. L.)
