Az elnökség első napirendi pontként bizonyára elfogadja a leköszönő Kiss Szilárd beszámolóját a bronzéremmel zárult decemberi hazai Európa-bajnokságról, majd a közelmúlttól a jövő felé fordul. Mielőtt azonban az utódról döntene, ennek előfeltételeként egy jelenleg érvényben lévő határozatát kellene megváltoztatnia. Ennek értelmében klubedző nem töltheti be a kapitányi pozíciót – e kitétel pedig szinte minden „partiképes” szakembert kirostálna. (Az előzetes esélylatolgatások még Kovács Péterrel és Zsiga Gyulával is számoltak, ám előbbi a szegedi férfi-, utóbbi a kiskunhalasi női egylet trénere.)
A döntések kronológiája persze nem feltétlenül logikai sorrend is; aki ugyanis mindenképpen Németh Andrást szeretné kapitánynak, az az első pontra is ennek értelmében voksolhat. Sinka László főtitkár például nem tagadja, ő minden ésszerűségi szempontot mérlegelve a reform, így Németh mellett van, de a klubedző-kapitány kétlakiság fő ellenzőjeként nem is őt, hanem leginkább Vanyus Attilát, a szövetség alelnökét emlegetik, aki érdeklődésünkre ezt meg is erősítette:
– Elsősorban nem a saját véleményemet képviselem, hanem a ligáét, azaz a klubokét, és a két pozíció egyesítése ellen korábban Németh András is küzdött. Ezt ma sem tagadja, én pedig bármennyire is szeretném, ha ő lenne a kapitány, mert tényleg szeretném, ettől még nem csinálhatok a számból egy másik testrészt.
– Milyen megoldás mellett érvel majd az elnökségi ülésen? Hogy ne Németh legyen a kapitány, vagy hogy ő legyen, csak éppen főállásban?
– Nagyon örülnék, ha főállásban vállalná, de ha mégsem, bízom benne, találunk valamilyen kompromisszumos javaslatot. Elvileg persze elképzelhető, hogy a néhány nap múlva esedékes ligaülésen a klubok képviselői másként nyilatkoznak majd, mint eddig, és akkor nekem is ezt a nézetet kellene képviselnem. De bevallom, ezen erősen csodálkoznék.
Kökény Beatrix több szempontból is roppant közelről érintett az ügyben; a válogatott játékosaként egy évtizeden át a saját bőrén tesztelhette a különféle konstellációkat, jelenleg a Ferencváros szakosztályánál Németh András munkatársa, az MKSZ-elnökség tagjaként pedig ő lesz ma az egyik döntéshozó.
– Első hallásra nem tartottam túl jó ötletnek, amiről szavazunk, de Andrásnak van néhány elképzelése, amelyek alapján működhetne ez a felállás – állítja Kökény. – Persze nem 2008-ig, de másfél éven át igen. Az elnökségnek ebben az esetben a magyar kézilabda hosszú távú érdekeit illik néznie, és ha ebből indulunk ki, szerintem Németh Andrásnak kell lennie a kapitánynak, de úgy, hogy egy ideig ő marad a Ferencváros vezetőedzője is.
Ha Sinka László véleményét tézisnek, Vanyus Attiláét pedig antitézisnek tekintjük, Kökény Beatrixé akár a szintézis is lehet. Amennyiben az MKSZ elnökségének tagjai is így gondolják, Németh Andrásból még hétfőn szövetségi kapitány válhat.
*****
Hátborzongató és lélekemelő győzelmet aratott a Dunaferr a női kézilabda Bajnokok Ligájában. A dunaújvárosiak a spanyol Astroc Saguntón 33-26-ra, gyászukon pedig természetesen számszerűsíthetetlen formában lettek úrrá. A Valencia mellett rendezett mérkőzés a másfél hete autóbalesetben elhunyt Kulcsár Anita emlékének jegyében telt, amihez a bemutatásnál is könnyező magyarok a fájdalmas tartalmat, a hazai szervezők pedig a méltó formát adták meg. A találkozó nem is sporteseményként indult, ám az első percek bénultságát csak-csak lerázták magukról a felek, és negyedórán át kiegyenlített küzdelem folyt.
A Dunaferr azonban innentől átfutott érthetetlenül leblokkoló, hátrafelé olykor szinte vánszorgó ellenfelén, és kedvére kontrázva, előnyét egyre növelve biztos győzelmet aratott. A hétgólos különbség persze lehetett volna szorosabb is, ha Pálinger Katalin nem parádézik a kapuban, másrészt a differencia akár a tízet is elérhette volna, hiszen a vendégek is számos nagy ziccert hibáztak. A mezőnyjátékosok közül Radulovics, Nagy Ivett és Pigniczki mellett éppen az a Bohus Bea magaslott ki, akinek a legnehezebb feladat jutott: Kulcsár Anita egykori szerepének betöltése.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
