Kétszintű érettségi vizsgát idén azok tesznek, akik a 2004/2005. tanévben 12. évfolyamra járnak. Ők választhatnak, hogy melyik tantárgyból milyen fokozaton vizsgáznak. A döntés nem könnyű, hiszen a normál érettségit választók még jó eredmény esetén is lemaradhatnak a megcélzott egyetemről, a nehezített változat viszont könnyen kudarchoz vezethet.
A korábban érettségizettek eredményei középszintű vizsgának felelnek meg. Ha valamelyik tárgyból javítani szeretnének, vagy emelt szintű vizsga kell a felvételihez, akkor február 15-ig jelentkezniük kell érettségire. Az új rendszer egyik jellemzője, hogy szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Emelt szinten például matematikából is szóbelizni kell, történelemből pedig mindkét típusú vizsgán lesz írásbeli is.
A középszintű érettségi továbbra is a tanuló iskolájában zajlik, az intézmény tanárai és egy másik iskolából érkező elnök előtt. A feladatlapokat is az iskola tanárai javítják. Az emelt szintű érettségit választók viszont az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kijelölt helyszíneken vizsgáznak, a dolgozatokat pedig független szakértők értékelik.
Sokan azt hiszik, csupán az emelt szintű érettségivel váltható ki a felvételi vizsga. Valójában idén már egyáltalán nem lesznek felvételik. Mindkét érettségit elfogadják majd az egyetemek és főiskolák – kivéve, ha valamelyik intézmény előfeltételnek szabta az emelt szintű vizsgát –, az értük kapott pontok viszont nagymértékben különbözhetnek. Az idén nem pontszámokban, hanem százalékértékben fejezik ki az eredményt, és ennek alapján számítják ki az érdemjegyet. Az elégséges osztályzathoz mindkét szinten az elérhető pontok húsz százalékának teljesítése szükséges, a többi osztályzat esetén azonban emelt szinten kevesebb pont is elég a jobb érdemjegyhez. A jóhoz például 47 százalék, jeleshez pedig 60 százalék kell, középszinten azonban ugyanehhez az érdemjegyhez 60, illetve nyolcvan százalékot kell teljesíteni.
A felvételi eljárás során idén is 120 pontos rendszerben számítják a pontszámokat. Ez 60 hozott és 60 szerzett pontot jelent. A hozott pontok a négy kötelező – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika – és egy választott tantárgy harmadik és negyedik év végi érdemjegyeinek összegéből (50 pont) és az egész számra kerekített érettségi átlag kétszereséből (10 pont) áll. A szerzett pontokat intézménytől függően egy vagy két vizsgatárgyból elért eredmény alapján kell kiszámolni.
Az emelt szintű érettségiért – ha ez nem vizsgafeltétel – közepes vagy annál jobb osztályzat estén 7 többletpont jár. Egy felvételiző esetén legfeljebb két emelt szintű vizsgát lehet beszámítani, tehát a tanuló maximum 14 pluszpontot kaphat a nehezített vizsgákért. További hét pont jár a középfokú és 10 a felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért. Az emelt szintű vizsgáért és a nyelvvizsgáért járó pluszpontok beszámítása kötelező, ezenfelül a különböző szakmai tanulmányokért és sportteljesítményekért is adhatnak az intézmények bónuszt. Egy diák maximum 24 többletpontot kaphat.
A tavaly december 21-ig leadott adatok alapján egyébként
96 088 diák jelentkezett az idei érettségi vizsgákra, közülük
67 533-an csak középszinten érettségiznek. Középszinten összesen 411 491 vizsgát tesznek, emelt szinten pedig csupán tizedannyi, azaz 43 211 vizsga lesz.
Az érettségi vizsga értékelése
| Középszint | Emelt szint | Osztályzat |
| 80–100% | 60–100% | 5 |
| 60–79% | 47–59% | 4 |
| 40–59% | 33–46% | 3 |
| 20–39% | 20–32% | 2 |
| 0–19% | 0–19% | 1 |
