Azt, hogy az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság vasárnapi férfifináléjára dugig telt a Rod Laver-aréna, talán kár is mondani. Az eltelt két hétben ugyanis sorra dőltek a Grand Slam-tornás nézőcsúcsok Melbourne-ben, főként annak köszönhetően, hogy a hazaiak az utóbbi évekkel ellentétben majd minden számban remekeltek. Alicia Molik a nyolc közé jutott női egyesben, párosban pedig az orosz Kuznyecova oldalán nyert is. Ugyanezt tette Samantha Stosur és Scott Draper a vegyes párosok között, míg Lleyton Hewitt férfi egyéniben a döntőig verekedte magát. Ilyet legutóbb 17 éve, 1988-ban cselekedett meg ausztrál, mégpedig Pat Cash, igaz, aztán kikapott a svéd Stefan Edbergtől (csakúgy, mint 1987-ben). A rendezők viszont már egy nagyobb és régebbi bravúrra fenték a fogukat, hiszen utoljára 29 éve, 1976-ban ünnepelhetett saját férfi egyéni bajnokot Ausztrália Mark Edmondson személyében.
Hewitt tisztában volt a téttel, a még mindig megkapó szépségű Grease-sztár, Olivia Newton-John finálé előtti „szirénéneke” sem varázsolta el. Az első szett rövid 23 percében hatalmas verésben részesítette Szafint (6:1), pontosabban az orosz lőtt le mindent a pálya környékén, csak éppen az ellenfél térfelét hanyagolta. Míg ő 13, addig Hewitt csupán egyetlen ki nem kényszerített hibát vétett ebben az időszakban! Hogy aztán ez a részsiker, avagy Szafin lassú javulása hozta, nem tudni, de az ausztrál egyre inkább kezdeményezővé vált, ezzel egyenes arányban pedig elkezdett bakizni. A saját adogatásait hozta, de brékre esélye sem akadt, riválisa viszont két lehetőségéből egyet kihasznált, s 6:3-mal egyenlített.
A majd egyórás harmadik játszma rejtélyes és váratlan fordulataiban egy Agatha Christie-krimit idézett. Hewitt hamar brékelt, elhúzott 3-0-ra, mire Szafin ápolást kért. Nem tudni, mit súghatott a fülébe a lábát gyömöszölő masszőr, de a kezelés jót tett: a 4. kiemelt klasszis a 7. és 9. játékban elvette riválisa adogatását, majd besöpörte a szettet (6:4). Hewitt hiába választotta szintén a masszírozós módszert, neki nem jött be, a negyedik játszma elején az orosz azonnal újra brékelt. Ezt az előnyét őrizgette egészen 5-4-ig, majd egy huszáros adogatójáték végén első meccslabdáját azonnal kihasználta. Melbourne új bajnoka az ászokban (18-7) és a nyerő ütésekben (54-33) jóval ellenfele fölé nőtt, amit az sem ellensúlyozott, hogy 36 önhibát vétett Hewitt 22-jével szemben a két és háromnegyed órás küzdelem során.
Marat Szafin az ausztrál nemzetközi bajnokság történetének második orosz győztese férfi egyesben (az első Jevgenyij Kafelnyikov volt 1999-ben), s saját maga szintén második Grand Slam-sikerét aratta a 2000. évi US Open után. Akkor, húszévesen hihetetlen bravúrt vitt véghez, most pedig Hewitt, de főként Federer felülmúlásával végleg a korszakos klasszisok közé lépett. Ráadásképpen úgy, hogy két melbourne-i döntőt (2002, 2004) már elveszített. Ő is utóbbi témával kezdte nyilatkozatát:
– Nehéz elhinni, hogy most végre sikerült nyernem. A gyorsan elveszített első játszma után nem igazán gondolhattam arra, hogy én leszek az, aki a végén örülni fog. Talán azért fordulhatott a kocka, mert hirtelen Hewitt vállára nehezedett a nyomás, a győzelmi kényszer.
Lleyton Hewitt a mérkőzéseken megszokott viselkedésével ellentétben igen sportszerűnek bizonyult: „Szafin megérdemelte a sikert, hiszen a tornán olyan nagyságokat vert meg előttem, mint például Roger Federer. Nekem már a fináléba kerülés is nagy élmény volt, mert előtte itt, Melbourne-ben még soha nem éltem túl a nyolcaddöntőt. Persze jobb lett volna nyerni, de remélem, a sok ezer ember, aki nekem szurkolt, most nem bosszankodik.” Megnyugtathatjuk, de tudja ő is, hogy az ausztrál nem az a boszszankodós fajta…
A szombati női egyes fináléjában egy nagy visszatérésnek lehettünk tanúi. Serena Williams makacs sérülés miatt szinte a teljes tavalyi idényt kihagyta, átadva a terepet főként az orosz trónkövetelőknek. Aztán itt nagy küzdelem árán legyőzte közülük Petrovát és Sarapovát, valamint a francia Mauresmót, majd a döntőben amerikai honfitársának, a világranglistát vezető Lindsay Davenportnak sem kegyelmezett. A 6:2-re elvesztett első szett után, húzódással küszködve sem hagyta el magát, sőt 3:3 után zsinórban kilenc gémet nyert, s vele a meccset is. 2003 után másodszor győzött az Australian Openen, a Grand Slamek közül (hetet nyert már!) csak a Roland Garros duplája hiányzik neki – egyelőre.
Szávay Ágnes duplája valamivel halványabb Williamsénél, de mi, magyarok büszkék lehetünk rá: a 16 éves soltvadkerti lány a juniorok között bejutott az egyes és a páros fináléba is. Ha nem teszi ugyanezt Viktorija Azarenka, talán megismétlődhetett volna Kapros Anikó öt évvel ezelőtti bravúrja, a kettős győzelem. Pontosabban megismétlődött, csak éppen nem magyar, hanem fehérorosz leányzó aratta. Sebaj, Ágnesnek immár Melbourne is a kedvenc városa lehet Soltvadkert mellett.
Döntők, férfi egyes: Szafin (orosz, 4.)–Hewitt (ausztrál, 3.) 1:6, 6:3, 6:4, 6:4;
Női egyes: S. Williams (amerikai, 7.)–Davenport (amerikai, 1.) 2:6, 6:3, 6:0;
Férfi páros: W. Black, Ullyett (zimbabwei, 5.)–B. Bryan, M. Bryan (amerikai, 2.) 6:4, 6:4;
Vegyes páros: Stosur, S. Draper (ausztrál)–Ullyett, Huber (zimbabwei, dél-afrikai, 4.) 6:2, 2:6, 10-6 (szuper tie-break);
Junior női egyes: Azarenka (fehérorosz, 1.)– Szávay (magyar, 12.) 6:2, 6:2;
Junior női páros: Azarenka, Erakovic (fehérorosz, új-zélandi, 2.)– Franková, Szávay (cseh, magyar, 6.) 6:0, 6:2.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
