Sótól pusztulnak a fák

Felmérések szerint tavaly télen csaknem háromszor annyi síkosságmentesítőt szórtak szét a fővárosban lakók, mint a közterület-fenntartók munkagépei. Valószínűleg az idén sincs ez másként. Más adatok arról szólnak, hogy évente több mint ezer fa pusztul el Budapesten. Környezetvédők állítják, hogy a két statisztika összefügg.

Azokból a fasorokból, amelyeket a Fővárosi Kertészeti Rt. gondoz, a növények ötöde hiányzik. Ez körülbelül százezer üres helyet jelent. Ehhez jön még a riasztó adat az évente elpusztuló ezer fáról. Egy új csemete pótlása a Főpolgármesteri Hivatal szerint 40–60 ezer forintba kerül, így a kár akár több tíz milliós is lehet. Környezetvédők a téli sószórást tartják a pusztulás egyik okának. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. környezetvédelmi osztályának korábbi nyilatkozata szerint a cég szigorúan tiltja, hogy dolgozói a fák tövéhez havat kotorjanak. Úgy vélik, a növények pusztulását egyebek mellett a szárazság és a légszennyezettség okozhatja, és hogy a benzingőzt kevéssé tűrő fákat ültetnek. De leginkább azt kifogásolják, ha a háztulajdonosok a járdákra túl sok sót szórnak, aminek egy része a fák mellé kerül. Állításukat igazolhatja, hogy míg az FKF Rt. tavaly télen 32 tonnányi sót hintett az utakra, telephelyeiken 89 tonnát vásároltak meg az olcsó síkosságmentesítőből.
– A sózás a lusta ember eszköze, ráadásul addig nincs értelme, amíg esik, mert csak latyak lesz belőle. Célszerűbb megvárni, amíg eláll a havazás, és lapáttal félrekotorni a lehullott csapadékot – mondta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi tanácsadója. – Hosszú távon rontja a talaj szerkezetét az utcákon elszórt nátrium-klorid vagy jobb esetben magnézium-klorid keverék. A túl sok klór és nátrium a növényeknek sejtméreg, amely megakadályozza más életfontosságú anyagok felvételét, így csökkenti a városi fák ellenálló képességét. Só helyett sokkal jobb a homok, a sóder vagy például a karbonit, ami még a növényeknek is használ – tette hozzá a szakértő.
– Egyelőre keressük a megoldást a fasorok megóvására – nyilatkozta lapunknak Bánsági György, a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. – Sajnos nem elég, ha rendeletet hozunk, mert azt be is kell tartatni. Felvetődött, hogy vasszerkezettel védjük a fák tövét a sóval szennyezett hótól, vagy előírjuk a környezetkímélő anyagok használatát, amelyek azonban háromszor drágábbak, mint a hagyományos síkossággátlók – közölte a politikus.