Termékdíj: végül a vevők fizetnek

Januártól nem kilogramm, hanem darab alapján számolják a termékdíjat hazánkban. A szakszövetség szerint azok a vállalatok, amelyek nem kapnak mentességet a fizetés alól, a vevőkre hárítják többletköltségeiket. A közeljövőben akár harminc forinttal is drágulhatnak a dobozos sörök.

Mivel késve, csak múlt év december 22-én látott napvilágot a csomagolóipari termékdíjat szabályozó rendelet, a cégek nem tudják, mit kell tenniük annak érdekében, hogy mentességet kapjanak a fizetés alól – nyilatkozta lapunknak Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. Mentesség akkor kapható, ha a sörgyártóknál a termékek legalább 65 százalékát, a szénsavas üdítőitalokat, valamint tartósítószert tartalmazó szénsavmentes üdítőitalokat készítő vállalatoknál a termékek öt százalékát, az ásványvíztöltőknél pedig a termékek egy százalékát újratöltési technológiával állítják elő. A cégek egy része azonban nem tudja teljesíteni a feltételeket, mert ahhoz jelentős, több száz milliós beruházással kellene kialakítaniuk az újratöltésre alkalmas komplett gyártósort.
Januártól nem kilogramm, hanem – az italcsomagolásoknál és a műanyag táskáknál – darab alapján számolják a termékdíjat hazánkban. A szakmai szervezet főtitkára szerint ez a rendelkezés közvetve a fogyasztókat bünteti, hiszen azok a vállalatok, amelyek nem tudnak mentességet szerezni a vevőkre, áthárítják többletköltségeiket. A szakember példával is szemléltette a drágulást: fémdobozos italok esetében a termékdíj-növekedés 103-szoros, míg a műanyag táskák esetén 28-szoros. Előbbiek után eddig ugyanis darabonként 24 fillért kellett fizetni, míg januártól már harminc forintot.
A főtitkár kifejtette: az állam eddig a PET-palackok kilogramm alapú termékdíjából 1,44 milliárd forintot szedhetett be, ha a cégek nem teljesítették az újrahasznosítási követelményeket. A jövőben mintegy 12,8 milliárdot realizálhat, vagyis 11,4 milliárddal többet, mint eddig. A fémdobozos italok esetében a cégek többletköltsége 8,9 milliárd, a műanyag táskák esetében 15,3 milliárd forint lehet. E három tételnél a cégek többletterhe 35,6 milliárd forinttal emelkedik, ha nem tudják az előírt újrahasznosítási mutatókat teljesíteni. A szakszövetség az újrahasznosítást tartaná elfogadhatónak, ezért ma is a kilogramm alapú termékdíj megtartása mellett foglal állást.