Komoly nemzetközi szakmai elismerésekben részesült találmánya, a fényáteresztő beton. Miben áll találmánya lényege?
– Ez egy új építőanyag, amely betonnak néz ki, de átengedi magán a fényt. Az ötlet nagyon egyszerű: a betonba optikai szálakat kell beleönteni bizonyos rendezett formában, s lényegében ezen optikai szálak bocsátják át a beton masszáján a fényt. Ez előre gyártott formában készülő építőanyag, amit reményem szerint elég széles körben lehet majd felhasználni.
– Mikor merült fel önben először a fényáteresztő beton ötlete?
– Csongrádon, a helyi művésztelep mellett élek, s építésziskolát végeztem a budapesti műegyetemen. Így meghívást kaptam a művésztelepen rendezett betonszimpóziumokra. Az egyik ilyen betonművészeti alkotótáborban láttam egy betonüveg művészeti alkotást, amely együtt jelenítette meg a nehézkes tömörszürke betont és az üveget, amelyen átszűrődött a fény. Ennek hatása komolyan felkeltette érdeklődésemet, vagyis az inspiráció lényegében innen érkezett. A szóban forgó alkotást 2000-ben láttam, ám végül az ötlet egy svédországi ösztöndíj kapcsán merült fel bennem, ugyanis az egyetem után felvételt nyertem egy svédországi posztgraduális képzésre, aminek Üveg az építészetben volt a címe. Amikor kimentem, azt terveztem, hogy ezt az üvegbeton dolgot valamilyen építőanyag formájában megvalósítom, de akkor még normális üveg alkalmazására gondoltam. Amikor már kint voltam Svédországban, felmerült bennem, hogy nagyobb üvegfragmentumok helyett inkább optikai szálakat használok. Ez – mivel az optikai szálak igen kicsik – azzal az eredménnyel jár, hogy szinte homogén módon belekeverednek a betonba, vagyis miközben átvezetik rajta a fényt, lényegében láthatatlanok maradnak.
– Az ötlet termékké való kifejlesztésén egyedül dolgozott, vagy voltak társai is?
– Két évet dolgoztam Svédországban, ahol ezt egyedül csináltam… Ott készítettem el a termék prototípusát, s az iskola, illetve a svéd állam segítségével elkezdtem a szabadalmaztatást. Emiatt az első szabadalmaztatást ott is jegyezték be. Amikor hazajöttem, már több prototípus volt a kezemben, megvolt a szabadalmam, és a gyártási metódusnak egy elvi ötlete is, amit kint már kipróbálhattam.
– Vagyis itthon már csak a gyártástechnológia továbbfejlesztésére kellett koncentrálni?
– Majdnem, hiszen hazajövetelem után elsősorban arra törekedtem, hogy minél nagyobb elemeket tudjak előállítani, illetve meg kellett találnom a hazai termékek közül a megfelelő betonrendszert. A termék még nincs kifejlesztve, jelenleg egy előrehaladt prototípusfázisban van. De rengeteg probléma van, főleg a gyártás gépesítése az, ami megoldásra vár, hiszen a találmányom jelenleg még csak kézi munkával készíthető. További nehézséget okoz az optikai szál magas költsége, amely valószínűleg csak akkor lesz alacsonyabb, amikor már nagyobb tételeket tudunk megrendelni a gyártóktól. Más kisebb-nagyobb technikai problémák is előfordultak, de ezek áthidalhatóknak bizonyultak.
– Véleménye szerint amennyiben nem adódott volna az említett svédországi lehetőség, meg tudta volna valósítani ötletét Magyarországon is?
– Biztos hogy nem, mert akkoriban diplomáztam, s ha itthon maradok, valószínűleg már akkor elkezdtem volna dolgozni valamilyen építészirodában, mielőtt még ez az ötlet szárba szökkent volna. Emellett pedig olyan iskolai segítséghez, melyet Svédországban kaptam, valószínűleg itthon nem juthattam volna hozzá.
– Milyen tervei vannak a termékkel kapcsolatban?
– Egy európai uniós betongyártó komoly szándékokat mutat a közös gyártás iránt, de még nem írtuk alá a szerződést. Az eddigi ténykedésem egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy tőke hiányában a gyártás csak kis műhelyes formában maradhat, s ezért a továbblépés kulcsa a befektető bevonása.
– Ez azt jelenti, hogy kiviszi az országból a gyártást?
– Egyelőre biztos, hogy ki fogom vinni, mert a hazai cégek jelen pillanatban vagy képtelenek ebben dönteni, vagy pedig nem látják benne a lehetőséget.
– Itthon próbált valamilyen pályázati pénzhez jutni, amellyel a találmány technológiai kifejlesztését magvalósíthatta volna?
– Igazából nem sok reményt fűzök ahhoz, hogy egyrészt kaphatok erre támogatást, másrészt pedig hogy az esetleg elegendő mértékű lesz. Egyébként volt egy pályázat, amin egy céggel közösen indultunk még az idén nyáron, de sajnos elutasítottak, ami után a cég ki is hátrált a termék mögül. Közben próbáltam a szabadalmamhoz állami támogatást találni, de mivel az svéd alapokból indul – bár itthon dolgoztam, dolgozom, s a cégem is itt van –, ez kizáró ok volt. Valószínűleg bizonyos politikai befolyással lehetne valamilyen támogatást szerezni, de én nem szeretném semmilyen módon e téren elkötelezni magam. Ennél azért egy tőkeerős európai cég még mindig jobb választás volt.
– Milyen áron tudják majd a későbbiekben piacra dobni a terméket?
– Egy tíz centiméter vastagságú fényáteresztő beton négyzetméterára körülbelül 1500 euró, ami talán luxuskategória, de azt gondolom, hogy ez még a megengedhető luxus.
– Milyen területeken használható egyébként a fényáteresztő beton?
– A bútoripartól kezdve az építőipar számos területén keresztül sok helyen használható. Mi például készítettünk már belőle asztali lámpát is, de lehet asztalt, lépcsőfokot, térelválasztót, tolóajtót is, ugyanis ez a beton két centiméter vastagságban is gyártható. Mivel az anyag teherbíró tulajdonságai igen jók, s ráadásul lehet hőszigetelt formában is gyártani, akár épület- vagy hídpillér is készíthető belőle.
– Nemrég kapott egy megbízást Komárom vezetésétől egy emlékmű elkészítésére. Ezt mikor tekintheti meg először a nagyközönség?
– Az emlékmű már elkészült, s jelenleg úgy néz ki, hogy jövő év márciusában avatják fel. Ez számomra jó lehetőség volt arra, hogy olyan demonstrációs objektumot csináljak ebből a betonból, amely ennek az új anyagnak az összes tulajdonságát bemutatja.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
