Sorra járják Kínát az amerikai üzletemberek, a profitszerzésről és az amerikai befektetések előnyeiről tartva kiselőadásokat. Eközben a kínaiak sem tétlenkednek, s cowboykalappal a fejükön tartanak terepszemlét az Egyesült Államokban. A helyzet tehát alapvetően megváltozott. Nemrégiben még Amerika takarított meg tetemes összegeket azon, hogy egyes termékeinek gyártását a jóval olcsóbb munkaerőt foglalkoztató ázsiai országoknak adta ki. Most azonban, hogy az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelmének mérlege 158 milliárd dolláros passzívumot mutat, Amerika a kínai vállalkozók kegyeit keresi.
Tény, hogy jönnek a kínaiak, méghozzá feltartóztathatatlanul. Az ázsiai ország amerikai térnyerésének egyik legékesebb példája a tavaly év végén a Lenovo – Kína és Ázsia vezető PC-márkájának gyártója – és az IBM között megköttetett üzlet, amelynek értelmében a Lenovo 25 milliárd dollárért (körülbelül 235 milliárd forintért) megvásárolta az IBM személyi számítógép divízióját. (A tranzakció a Lenovo számára a világpiac Kínán és Ázsián kívüli részének elérését teheti lehetővé a jövőben.) Jóllehet a trösztellenes hatóságok jóváhagyták az üzletet, az amerikai külföldi befektetések bizottsága ez év elején megvétózta az eladási ügyletet, a Bush-adminisztráció pedig további 45 napos haladékot kért az üzlet nemzetbiztonsági vizsgálatához.
A vizsgálat kapcsán ismét fellángoltak a viták arról, vajon egy erős és műszakilag fejlett Kína valóban kereskedelmi és stratégiai szövetségese-e Washingtonnak, vagy inkább egyre erősödő gazdasági és katonai ellenfele. Miközben egyes politikusok a két ország közötti kötelékek szorosabbra fűzését szorgalmazzák, mások éppen a biztonsági aggályok miatt ellenzik a világ legnépesebb országa felé közeledést. Kínai szakértők nem is vitatják, országuk minél több és jelentősebb beruházásra törekszik világszerte. Sőt azt is elismerik, hogy az ázsiai ország hosszú távon a globális elsőbbséget tűzte ki céljául. Mindezek fényében cseppet sem tűnik utópisztikusnak az az amerikai feltételezés, amely a XXI. századot a Kína és India vezette Ázsia évszázadának jósolja.
Lendületben. A kínai cégek tavaly 27 százalékkal növelték külföldi közvetlen tőkebefektetéseiket, amelyek összértéke 37 milliárd dollár, míg Kínában a külföldi befektetések meghaladták a 60 milliárd dollárt. A kínai cégek beruházásai közül számosat az energiaforrások megszerzése motivált. (MN)
