Felháborító, hogy a világ magyarsága által megszervezett akció az ENSZ emberi jogi bizottsága elé sem kerül a magyar kormány, illetve a Külügyminisztérium magatartása miatt – kommentálta lapunknak Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke azt a hírt, amely szerint az ENSZ kisebbségi albizottságában Magyarország is amellett volt, hogy ne foglalkozzon a világszervezet a Benes-dekrétumokkal.
Duray szerint a két évvel ezelőtt levelezés útján indított akció nyomán gyakorlatilag a világ minden részén élő magyarok támogatták azt, hogy az ENSZ foglaljon állást azzal kapcsolatban, miszerint Szlovákiában nem iktatták ki a jogrendből a Benes-dekrétumokat, holott azoknak máig tartó – főként tulajdonjogi jellegű – hatásai vannak. Az akció sikeres volt, s az ENSZ kisebbségi albizottságában Magyarországnak kellett volna aktív szerepet vállalnia a siker érdekében. A felvidéki magyar politikus döbbenetesnek tartja, hogy nemcsak az aktivitás hiányzott a magyar diplomáciából, hanem a magyar képviselő is beleegyezett abba, hogy a kérdéssel tovább ne foglalkozzanak, mert az az Európai Unióra tartozik. „Ez felér egy nemzetárulással” – mondta Duray.
*
Duray Miklós szerint esély sincs arra, hogy az Európai Bizottságban vagy az Európai Parlamentben foglalkozzanak a kérdéssel a cseh és a szlovák kormány ismert elutasító magatartása miatt. „Az ENSZ egy hatalmas lehetőség volt, Budapestnek köszönhetően pedig egy újabb elszalasztott lehetőségről beszélhetünk immár” – szögezte le az MKP ügyvezető alelnöke.
Az ENSZ emberi jogi bizottságának országhelyzetekkel foglalkozó munkacsoportja zárt ülésszakon második alkalommal tárgyalta a Benes-dekrétumok kapcsán Szlovákia ellen benyújtott panaszok ügyét. Az úgynevezett helyzetekkel foglalkozó, öttagú munkacsoportnak Hollandia, Zimbabwe, Kuba és Szaúd-Arábia mellett Magyarország is tagja. A munkacsoport idei egyhetes ülésszakát február 7–11. között tartotta Genfben. Szlovákia ellen külföldi magyar szervezetek, csoportok és egyének azért nyújtottak be panaszt az ENSZ emberi jogi főbiztosának genfi hivatalába, mert értékelésük szerint a benesi dekrétumok szlovákiai alkalmazása súlyosan sérti az emberi jogokat, diszkriminatív, ezért azok érvénytelenítését követelték Pozsonytól. Polgár Viktor külügyi szóvivő közleménye szerint az a következtetés született, hogy a Szlovákia ellen benyújtott panaszok ügyét nem szükséges tovább tárgyalni a munkacsoportban. A Külügyminisztérium úgy véli, a Benes-dekrétumok ügyének nem megfelelő fóruma az ENSZ emberi jogi bizottsága, azt az Európai Unión belül kell megvitatni. A munkacsoport így szavazás nélkül olyan egyhangú döntést hozott, amely szerint nem tárgyalja tovább a Szlovákia ellen benyújtott emberi jogi panaszok ügyét. Mint arról korábban beszámoltunk, lapunk úgy tudja, Eduard Kukan szlovák külügyminiszter tavaly telefonon kérte magyar partnerét, Somogyi Ferencet arra, hogy „Budapest ne feszegesse ezt a kérdést”.
A Fidesz közleményében leszögezte: értetlenül áll azon sajtóhírek előtt, amelyek szerint a magyar kormányzat meg kívánja akadályozni a benesi dekrétumok napirendre tűzését az ENSZ illetékes bizottságában. Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetvezetője emlékeztetett arra, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő dekrétumok szlovákiai magyarok százezreit tették jogfosztottá és földönfutóvá a második világháborút követően. „Hatásai még mindig érezhetők, hiszen semmissé tételükre a mai napig nem került sor. A Benes-dekrétumok továbbélése azonban nemcsak a felvidéki magyarok megaláztatásának utólagos legitimálása, de szöges ellentétben áll az újraegyesült Európa szellemével is” – álla Fidesz közleményében.
Német petíciók. Német nyelvterületről 1975 óta nyújtanak be petíciókat az ENSZ emberjogi bizottságához az emberjogi charta alapján különböző szudétanémet érdek-képviseleti csoportok, melyek az 1945 és 1946 között elűzött lakosság politikai rehabilitációját és anyagi kárpótlását követelik. Amíg a magyar kormány a Benes-dekrétumok érintettjeivel szemben hosszú évtizedek óta érdektelenséget tanúsít, a bajor kormány már több mint ötven éve nyújt politikai támogatást a Szudétákról elűzött németeknek. Míg a magyar kormányzat megvonta az ENSZ-beadvány támogatását, addig Bajorországban kétnapos szudétanémet-konferenciát terveznek. (MN)
