A Vajdaság már egyszer volt, s még mindig az: Európa kicsiben. Így vélekedik a szlovén Jelko Kacin, az Európai Parlament képviselője, aki az EP öttagú tényfeltáró delegációjának tagjaként részt vett a vajdasági kisebbségellenes atrocitások ügyében indított vizsgálatban.
Emlékezetében feltehetőleg olyan erősen megmaradt a régi Vajdaság képe – amely Szlovénia után a legfejlettebb és legeurópaibb része volt az akkori közös országnak –, hogy meggyőződése szerint, ha most több politikai hatalom, több felhatalmazás jutna a tartományi intézményeknek, az a sikeres európai életvitel kialakulását eredményezné, ami pedig példát mutathatna Belgrádnak és Szerbiának. Szerbiában ugyanis nem is tudnak arról, hogy mi minden történt az utóbbi másfél évtizedben Európában, s ezért nem is értik a kisebbségek elvárásait, óhajait, igényeit, hiszen túl sokáig voltak a tudatosan maguk választotta elszigeteltségben. A kisebbségek rámutatnak, hogy az oktatási rendszer elavult, nem követi az európai fejlődést.
Nem mondható el, hogy Jelko Kacin nem érzékeli, a jelenlegi tartomány alig hasonlít az úgynevezett „joghurtforradalom” (1988) előtti önmagára, hiszen pontosan felméri az elemzésében a védtelen tartomány helyzetének drasztikus roszszabbodását, kifosztását, a nacionalizmus előretörését, a radikálisok hatalomra jutását helyi szinteken, s mindennek okait is feltérképezi. Mindazonáltal úgy látja, hogy eljött a Vajdaság ideje, s a tartomány hozzájárulhat egy másfajta kép kialakításához Szerbiáról. Megváltoztathatja a szerbek önmagukról alkotott képét, de az EU képét is a szerbek szemében, és a szerbek megítélését is az EU polgárai által. Kacin úgy véli, a Vajdaság Szerbia uniós csatlakozásának titkos aduja.
origo.hu
Űrutazók, figyelem! – Megérkezett a nagy űrutazási kvíz!
