Az amerikai elnök szavai szerint az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában több a közös érték, mint ami elválasztja egymástól a két hatalmat. A két elnök egyetértett abban, hogy véget kell vetni az atomfegyverek és a rakétatechnológiák terjedésének. Ennek alátámasztására Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter a föld-levegő típusú, hordozható légvédelmi rakéták ellenőrzéséről írt alá egyezséget. Ez alapján a két nagyhatalom kölcsönösen tájékoztatja egymást az ilyen típusú fegyverek gyártásáról és eladásáról, hozzájárulva ezzel a terrorellenes nemzetközi harc hatékonyságához.
Az egyezmény aláírására már a példátlan biztonsági intézkedések kíséretében megszervezett csúcstalálkozó idején került sor, amely egyébként Putyin repülőgépének késése miatt kissé később kezdődött a tervezettnél, s rövidebb is volt a vártnál.
*
Bush és Putyin kettejük emberi barátságára hivatkozva kijelentették, megbeszélésük nyílt és őszinte volt. Az amerikai elnök elmondta, érti, milyen nehézségekkel küszködik Oroszország, amiből világossá vált, hogy korábbi ígéretéhez híven Bush felhívta Putyin figyelmét a demokrácia oroszországi hiányosságaira. Erre utal az is, hogy Putyin elmagyarázta a sajtótájékoztatón, hogy Oroszországban nem fenyeget egy újabb totalitarizmus kialakulásának lehetősége, mert a demokrácia útját „az orosz nép választotta 14 évvel ezelőtt, s azóta többször is megerősítette a választásokon”. Az elnökök megállapodtak abban, hogy tovább folytatják a terrorizmus elleni közös harcot, de úgy tűnik, közeledtek az álláspontok Irán és Dél-Korea kérdésében is, amit Putyin úgy fogalmazott meg, hogy „közös érdek az atomfegyverek terjesztésének megakadályozása, illetve lassú leszerelésük a világban”. A tanácskozás sikerességét, az álláspontok közeledését és „a közösen vállalt értékeket” hangsúlyozta Putyin, és hozzátette, hogy Bush elnök elfogadta meghívását a második világháború befejezésének májusi ünnepségeire.
A Bush–Putyin találkozót megelőzően tárgyalt az amerikai elnök vendéglátóival, Ivan Gasparovic köztársasági elnökkel és Mikulás Dzurinda kormányfővel. A pozsonyi politikusok arról biztosították George Busht, hogy Szlovákia érdekelt a terrorizmus elleni harcban, az általános biztonság megteremtésében, de az Európai Unió álláspontját képviselve alapvetően a diplomácia szerepét hangoztatták. Természetesen szorgalmazták a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését, de leginkább a vízumkényszer eltörlését kérték az amerikai elnöktől, aki biztosította Gasparovicot és Dzurindát, hogy rövidesen elkészül az az „útiterv”, amely a közép-európai, posztkommunista országok lakosságának jelentősen enyhíti a beutazás lehetőségét az Egyesült Államokba.
A megbeszéléseket követően a Hviezdoslav téren mintegy 15 ezer ember előtt mondott beszédet George Bush. Megemlékezett a 15 évvel ezelőtti bársonyos forradalomról, s megköszönte Szlovákia népének, hogy „kitartóan és áll-hatatosan harcolt a demokráciáért és a szabadságért”, s mert ismerik annak értékét, azóta kiszámítható partnere Amerikának a világ azon részein, ahol „a lakosság még csak most ízlelgeti a szabadságot”. Bush elnök Koszovót, Afganisztánt, Irakot említette, de a „békés forradalmakat” is felsorolta, hangsúlyosan a grúz és az ukrán választások eredményeként kialakult „új demokráciákat”. Pozsony számára az amerikai–orosz elnöki csúcstalálkozó már most hatalmas fellendülést jelentett, de konkrét intézménnyel is gazdagodott a város.
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
