Barroso új stratégiája

Teljesen új stratégiával állt elő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság 2009-ig hivatalban lévő elnöke, amikor tegnap Brüszszelben ismertette az unió új, lisszaboni célkitűzéseit. Ha a tervek valóra válnak, az unió gazdasága 2010-re három százalékkal bővül, és több mint hatmillió új munkahelyet teremtenek.

Öt évvel ezelőtt Lisszabonban az unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz év alatt a világ legversenyképesebb térsége legyen. Azóta a tervidőszak fele már eltelt, és a tények nem sokat ígérnek. Ezt a bizottság elnöke most minden kertelés nélkül belátta, és új tervekkel állt elő.
A stratégia célja reálisnak tűnik a korábbihoz képest. Barroso felhívta a tagállamokat, hogy indítsanak útjukra új uniós partnerséget a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés céljából a március harmadik harmadában tartandó Európai Tanács idején. Barroso stratégiai terve hangsúlyozza azt is, hogy az Egyesült Államokhoz képest Európában arányait tekintve kevés a diplomás, és az öreg kontinens kevesebbet költ kutatásra és fejlesztésre. Európa gazdasága már most is lassan növekszik az amerikaihoz, a japánhoz, az indiaihoz és főként a kínaihoz képest. Európának azonban nem szabad abban utánoznia Amerikát, hogy „McMunkát” – azaz minimálbért fizető munkahelyeket – teremt, és nem szabad alábbadnia a szociális normáiból, a termékek minőségéből.
*
Két kérdést tett fel tegnap a néppárti Schöpflin György euroképviselő a brüsszeli parlamentben az uniós bővítési biztossal találkozó Mihai Razvan-Ungureanu román külügyminiszternek. Az egyik kérdés az autonómiára, a másik pedig arra vonatkozott, hogy miért nem szolgálnak magyar etnikumú román állampolgárok a román diplomáciában. Razvan-Ungureanu válaszában elmondta, hogy az autonómiát a decentralizáción belül kell megoldani, míg a másik kérdésre jó hírként közölte, hogy egy magyar származású román már dolgozik a román diplomáciában.
Ugyanakkor Őry Csaba szintén néppárti képviselőt bízta meg az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyek bizottsága azzal, hogy készítse el vitaindító jelentéstervezetét, amely a most csatlakozott országokban a szociális beilleszkedéssel foglalkozik. Az Őry-jelentés új elemei közé tartozott az Európai Bizottságnak címzett javaslat is, hogy az ösztönözze az egyes ország gazdaságpolitikájának megváltoztatását új munkahelyek létrehozása érdekében. Őry – figyelemmel a magyar Széchenyi-terv pozitív tapasztalataira – javasolta, hogy közvetlen formában is támogassák a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozásokat. Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció elnöke és Szájer József frakcióalelnök pedig írásos nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették, hogy csoportjuk támogatja az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Durao Barrosónak a „lisszaboni stratégia” újjáélesztését célzó tervét, amelynek a lényege nem az, hogy egyre több adóval terheljék a vállalkozásokat, hanem pontosan az ellenkezője: a beruházásbarát környezet létrehozása.
Közben az Európai Bizottságnak is sűrű programja volt, amelyben azért talált időt arra, hogy az újonnan csatlakozók közül elsősorban Észtországot dicsérje annak fényes gazdasági teljesítményéért.