Barroso új stratégiája

Teljesen új stratégiával állt elő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság 2009-ig hivatalban lévő elnöke, amikor tegnap Brüszszelben ismertette az unió új, lisszaboni célkitűzéseit. Ha a tervek valóra válnak, az unió gazdasága 2010-re három százalékkal bővül, és több mint hatmillió új munkahelyet teremtenek.

2005. 02. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Öt évvel ezelőtt Lisszabonban az unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz év alatt a világ legversenyképesebb térsége legyen. Azóta a tervidőszak fele már eltelt, és a tények nem sokat ígérnek. Ezt a bizottság elnöke most minden kertelés nélkül belátta, és új tervekkel állt elő.
A stratégia célja reálisnak tűnik a korábbihoz képest. Barroso felhívta a tagállamokat, hogy indítsanak útjukra új uniós partnerséget a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés céljából a március harmadik harmadában tartandó Európai Tanács idején. Barroso stratégiai terve hangsúlyozza azt is, hogy az Egyesült Államokhoz képest Európában arányait tekintve kevés a diplomás, és az öreg kontinens kevesebbet költ kutatásra és fejlesztésre. Európa gazdasága már most is lassan növekszik az amerikaihoz, a japánhoz, az indiaihoz és főként a kínaihoz képest. Európának azonban nem szabad abban utánoznia Amerikát, hogy „McMunkát” – azaz minimálbért fizető munkahelyeket – teremt, és nem szabad alábbadnia a szociális normáiból, a termékek minőségéből.
*
Két kérdést tett fel tegnap a néppárti Schöpflin György euroképviselő a brüsszeli parlamentben az uniós bővítési biztossal találkozó Mihai Razvan-Ungureanu román külügyminiszternek. Az egyik kérdés az autonómiára, a másik pedig arra vonatkozott, hogy miért nem szolgálnak magyar etnikumú román állampolgárok a román diplomáciában. Razvan-Ungureanu válaszában elmondta, hogy az autonómiát a decentralizáción belül kell megoldani, míg a másik kérdésre jó hírként közölte, hogy egy magyar származású román már dolgozik a román diplomáciában.
Ugyanakkor Őry Csaba szintén néppárti képviselőt bízta meg az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyek bizottsága azzal, hogy készítse el vitaindító jelentéstervezetét, amely a most csatlakozott országokban a szociális beilleszkedéssel foglalkozik. Az Őry-jelentés új elemei közé tartozott az Európai Bizottságnak címzett javaslat is, hogy az ösztönözze az egyes ország gazdaságpolitikájának megváltoztatását új munkahelyek létrehozása érdekében. Őry – figyelemmel a magyar Széchenyi-terv pozitív tapasztalataira – javasolta, hogy közvetlen formában is támogassák a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozásokat. Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció elnöke és Szájer József frakcióalelnök pedig írásos nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették, hogy csoportjuk támogatja az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Durao Barrosónak a „lisszaboni stratégia” újjáélesztését célzó tervét, amelynek a lényege nem az, hogy egyre több adóval terheljék a vállalkozásokat, hanem pontosan az ellenkezője: a beruházásbarát környezet létrehozása.
Közben az Európai Bizottságnak is sűrű programja volt, amelyben azért talált időt arra, hogy az újonnan csatlakozók közül elsősorban Észtországot dicsérje annak fényes gazdasági teljesítményéért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.