Jelenleg kimondja az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény a termelők, feldolgozók, kiskereskedők védelmében a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék fogyasztói ára nem lehet alacsonyabb, mint a számlázott átadási ár. E szabály megsértését hatvan napon belül írásban jelezheti az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnál az, akit a beszerzési ár alatti értékesítés hátrányosan érint. Ha a hivatal is törvénysértést állapít meg, úgy az átadási ár és az értékesítési ár közötti különbözet kétszeresét szabhatja ki büntetésként – tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kebelében működő agrárrendtartási hivatalnál.
Hatástalan tilalom
Nem ért célt a beszerzési ár alatti tilalom, hiszen a szigorú ellenőrzéseket úgy kerülték meg a kereskedelmi cégek, hogy a beszállítóktól rendkívül alacsony árakat csikartak ki. A termelők, a feldolgozók ezért így is rosszul jártak – vélekedik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenypolitikai irodájának főtanácsosa. Torjákné Amberger Teréz leszögezte: a hivatal nem támogatja a beszerzési ár alatti értékesítés további tilalmát, mert ezzel elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a szegények esnek el az olcsó termékek megvásárlásának lehetőségétől. A főtanácsos szerint mindössze arra lenne szükség, hogy a cégek kötelező jelleggel közöljék, ha a beszerzési ár alatti értékesítés eszközével élnek, s így arról a fogyasztók, a beszállítók és a vetélytársak is értesülnének.
Információink szerint a GVH álláspontját tükrözi a belkereskedelmi törvény napirenden lévő módosítása is. Az agrártárcánál elmondták, ezt a tervezetet a gazdasági tárca készíti elő, ami még csak szakmai egyeztetéseken jutott túl. Az FVM egyébként nem a tilalmak lazítása, hanem szigorítása mellett van. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége főtitkára megerősítette, hogy a készülő kereskedelmi törvény, illetve annak tervezete tartalmaz olyan törekvéseket, amelyek az agrárrendtartási törvényben foglaltakat – azaz a beszerzési ár alatti értékesítést – megszüntetnék vagy legalábbis is lazítanának kötelmein. – Mi egyik törekvéssel sem értünk egyet – szögezte le Piros László, példaként megemlítve, hogy ma nagyon magas az értékesítő bevásárlóközpontok nevét viselő, úgynevezett sajátmárkás termékek aránya, és ezért szabályozni kell a termékek minimum árszintjét. Németországban ezt úgy oldják meg, hogy saját márkás termékekkel nem lehet a beszállítók helyzetét rontani.
Zsemle négy forintért
– Emellett a törvénytervezet azzal sem foglalkozik, hogy a kereskedelemben mit jelent a gazdasági erőfölény. A szlovákok például azt mondják, hogy az a cég rendelkezik gazdasági erőfölénnyel, amelynek piaci részesedése meghaladja az öt százalékot, éves forgalma pedig forintban kifejezve meghaladja a 90 milliárd forintot – mondta Piros László. A főtitkár szerint, ha meghatároznánk a gazdasági erőfölény fogalmát, akkor ki lehetne kötni azt is, hogy az ilyen helyzetben lévő társaság mit nem tehet meg. Szlovákiában például az ilyen besorolású vállalat nem szedhet polcpénzt, belistázási árat és reklámköltségekkel sem terhelheti a beszállítót, míg itthon ezeket az elemeket a nagy láncok büntetlenül alkalmazzák. Mindezek miatt versenyhátrányba kerülnek a hazai beszállítók, különösen a magyar mezőgazdaság. Jól jelzi ezt, hogy az elmúlt évben 30 százalékkal nőtt az élelmiszerek importja és csökkent a hazai gyártású termékek piaci részesedése, miközben az élelmiszer-kereskedelem forgalma változatlan maradt.
Hasonlóképpen vélekednek a hazai sütő- és malomipari szakemberek. Szerintük hiába tiltja az agrárrendtartási törvény a beszerzési ára alatti értékesítést, ha a jogszabályt a piacvezető láncok nyíltan és visszatérően megszegik. Nem elég szigorúak az előírások és az ellenőrzést sem hivatalból végzik, hanem bejelentések alapján. Azt a pékek sem várják el a fogyasztóktól, hogy visszautasítsák a beszerzési árnál olcsóbban kínált 37 forintos kilós lisztet vagy a négy forintos zsemlét, azt viszont az esélyegyenlőség jegyében elvárják az államtól, hogy olyan jogszabályokat és előírásokat működtessen, amelyek megakadályozzák a láncok romboló hatású és féktelen árversenyét.
Saját márkák
Az olcsó import ellen nem védi a termelőket a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kisvállalkozások számára előnyös ez a korlátozás, mert ők nem képesek arra, hogy részt vegyenek a nagyok által diktált árversenyben. Azt kellene tisztázni, hogy a korlátozásnak mi a valós célja. Teljes körű tilalom a főtitkár szerint nem célravezető, hiszen például karácsony után, a raktáron maradt szaloncukrot miért ne lehetne akár beszerzési ár alatt értékesíteni? A jelenleginél körültekintőbb szabályozás csillapíthatná a vitát. Vámos szerint a gyártók szükségesnek tartják a korlátozást, hiszen termékük piacra jutását nehezíti, ha irreálian alacsony áron kerül a polcokra. Ugyanakkor az éles versenyben esetenként ők is jelentős kedvezményeket adnak. A saját márkás termékek vagy a saját vállalat által sütött pékáruk, kenyerek esetében pedig értelmezhetetlen a beszerzési ár alatti értékesítés. A vásárló mit sem ért az egész vitából, hiszen számára egy a fontos: olcsón vásárolhasson jó terméket.
Szocialista vélemény. A kormányzatnak szigorú intézkedésekkel kell megakadályoznia, hogy az áruházláncok megszegjék a kereskedelmi szabályokat, és ezzel ellehetetlenítsék a termelőket – mondta a távirati irodának a napokban Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő. A parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke nagy problémának tartja, hogy az élelmiszerláncok továbbra sem partnerei a magyar termelőknek. A kormánypárti honatya véleményével ellentétes a gazdasági tárca által előkészített új belkereskedelmitörvény-tervezet.
