Dániában ismét győzött a jobboldal

Újabb négy évvel hosszabbította meg mandátumát a dán kormánykoalíció. Az Anders Fogh Rasmussen vezette jobboldali– liberális kormányoldal a tegnap összeszámlált szavazatok 54 százalékát szerezte meg, ennek megfelelően a következő kormányzati periódusban a 179 férőhelyes parlamentben 95 mandátum jut a jobboldalnak. A Mogens Lykketoft vezette szociáldemokrata ellenzék nyolcvan képviselője mellett a négy fennmaradó parlamenti ülőhelyen a dán autonóm területek vezetői osztoznak majd. Lykketoft pártelnök elismerte vereségét, és bejelentette, hogy a következő választások előtt távozik posztjáról. A baloldal egyértelmű vereségét enyhíti azonban az a körülmény, hogy a voksolás előtti pár napban még tudtak pár százalékot javítani. A győzelmében biztos Rasmussent a jelek szerint nem aggasztotta, hogy a 2001-es választásokhoz képest kormányának négy mandátummal kevesebbel kell megelégednie, minthogy a kormányoldal abszolút többsége így is egyértelmű maradt. A jobboldali győzelemhez vezető két legfőbb kampánytéma az ország gazdasági helyzete és a bevándorláspolitika volt, ugyanakkor a dán hadsereg iraki szerepvállalása kevésbé bizonyult fontosnak. A kormányfő bizalommal támaszkodhatott a dán gazdaság szárnyaló eredményeire, adócsökkentő politikájában a szociáldemokrata ellenzék a választás adatai alapján alig talált kifogásolnivalót. A Reuters hírügynökség szerint Lykketoft bukása annak köszönhető, hogy pártja semmilyen alternatívát nem tudott felmutatni a Bush-barát koppenhágai kormány ellenében, és nem tudta kihasználni, hogy a lakosság többsége az Irakban állomásozó dán csapatok visszahívását támogatja. Hollandiához hasonlóan itt is a radikális jobboldali nézetek kerültek előtérbe, amit az példáz, hogy a liberális Venstre párt a többséghez szükséges koalícióját a bevándorlásellenes Dán Néppárttal alkotta meg. A régi-új kormány előreláthatóan tovább korlátozza a menedékkérés lehetőségét.
A kampányidőszakban a pártok által került európai uniós témákat a kormányalakítás után fogják megvitatni, az újjáalakuló dán kormány számára az elkövetkező négy év egyik próbaköve az EU-alkotmány elfogadtatása lesz.