Drágulást hoz a termékdíj

A termékdíjfizetés változása miatt a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók rosszabbul járnak, miközben az állam pluszbevételekre tehet szert. A cégek többletterhe közel 36 milliárd forinttal nőhet. Értesüléseink szerint a környezetvédelmi tárca nem egyeztette az unióval az új termékdíjrendeletet. Meglehet, hogy rövidesen vissza kell vonni a nemrég bevezetett rendszert.

Bár az új termékdíjrendelet már januárban életbe lépett, a piacon még mindig teljes tanácstalanság uralkodik. Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (Csaosz) főtitkára szerint a gyártó cégek még mindig nem tudják, mit kell tenniük ahhoz, hogy mentességet kapjanak a fizetés alól. A lapunk által megkérdezett kereskedők sem ismerik a követelményeket, annak ellenére, hogy például a termékdíjakról február 20-ig számot kell adniuk az adóhivatal felé.
A fémdobozos csomagolás esetében a termékdíj-növekedés 103-szoros, a műanyag táskák esetében 28-szoros. A múlt évi készletek most futnak ki, az ideiekért már többet kell fizetniük a vásárlóknak is. A termékdíjfizetés változása miatt a gyártók, forgalmazók és a fogyasztók rosszul járnak, az állam viszont pluszbevételekre tehet szert. A Csaosz főtitkára szerint a cégek többletterhe közel 36 milliárd forinttal is nőhet, ha nem tudják teljesíteni az előírt újrahasznosítási feltételeket. Az állam a PET-palackok kilogramm alapú termékdíjából eddig 1,44 milliárd forintot szedhetett be, ha a cégek nem teljesítették az újrahasznosítási követelményeket. Ezzel szemben az idén akár 12,8 milliárdot is realizálhat, azaz 11,4 milliárddal többet, mint eddig. A fémdobozos italok után a cégek többletköltsége 8,9 milliárd, a műanyag táskák esetében 15,3 milliárd forint lehet. A szakszövetség az újrahasznosítást tartaná elfogadhatónak, ezért ma is a kilogramm alapú termékdíj mellett foglal állást.
A számok azért is megdöbbentőek, mert több oldalról megerősített értesüléseink szerint a környezetvédelmi tárca elfelejtette notifikáltatni az új termékdíjrendeletet az unióval. Ezt a tényt az EU szakmai szövetségei már december végén jelezték a magyar kormánynak, ám eddig az illetékesek nem tettek semmilyen lépést az ügyben. Ennek minden bizonnyal utólagos notifikáció lesz az eredménye, ami akár oda is vezethet, hogy máris visszavonatják Magyarországgal a most bevezetett rendszert. Emellett gondot jelent a nem kellően hatásos ellenőrzés is, a szakmai szervezetek szerint azt sem az APEH, sem a környezetvédelmi tárca nem képes hatékonyan megszervezni. Ez pedig lehetőséget teremt a díjfizetések elmulasztására, ahogy az elmúlt években is sok olyan, zömében kisebb gyártó akadt, amelyik kibújt a fizetési kötelezettség alól, tehát nem fizetett sem termékdíjat, sem pedig licencdíjat.
A gyártók a főtitkár elmondása szerint a termékdíj alóli mentességet akkor kaphatják meg, ha sörgyártóknál a termékek legalább 65 százalékát, a szénsavas üdítőitalokat, valamint tartósítószert tartalmazó szénsavmentes üdítőitalokat készítő cégeknél a termékek öt százalékát, az ásványvíztöltőknél pedig a termékek egy százalékát újratöltési technológiával állítják elő. E feltételt azonban sok vállalat nem tudja teljesíteni, mert ahhoz jelentős, több száz milliós beruházással kellene kialakítaniuk az újratöltésre alkalmas komplett gyártósort. Aki azonban nem kér mentességet márciusig, annak erre csak szeptemberben nyílik újra lehetősége. Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédő Egyesülés ügyvezető igazgatója elmondta: a rendelet egyelőre nem érinti az italoskartonokat, de a cégek szinte rettegnek attól, hogy bármikor megváltozik a rendelet és erre a csomagolási körre is kiterjed a hatálya.