Eladósodási pályán hazánk

Annak az áldozatnak az eredményét, amelyet Magyarország 1990 és 2000 között hozott, mind elveszítettük az utóbbi három évben – jelentette ki tegnap Surányi György, aki szerint eladósodási pályára lépett a magyar gazdaság. Bod Péter Ákos azt hangsúlyozta, hogy hazánk a 2002-es „nagy kisiklás” után nem tudott visszatérni a rendes kerékvágásba.

Hazánk eladósodása, a magas költségvetési hiány és a forint árfolyama állt a középpontjában annak a szakmai találkozónak, amelyet a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének részvételével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezett tegnap. A magas államháztartási deficit következményeiről szólva Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor elmondta, egyelőre még nem tudni, lesz-e hazánkat sújtó szankciója annak, hogy az Európai Unió túlzott deficiteljárás alá vonta hazánkat. A volt jegybankelnök szerint a magyar államháztartás a 2002-es „nagy kisiklás” után sem tudott visszaállni egy rendes növekedési pályára. Bod Péter Ákos kitért a munkanélküliség problémájára is, amelyről úgy nyilatkozott: Magyarországon ma beteg a foglalkoztatási helyzet; az aktivitási arány alacsony, a hosszú ideje munkanélküliek száma magas, miközben az oktatási rendszer nem biztosítja a megfelelően képzett munkaerőt.
Surányi György, a Banca Intesa kelet-közép-európai igazgatója kijelentette: a csökkenő infláció Magyarország esetében nem az egészséges gazdaság jele. – Az infláció kivételével nem tudunk olyan gazdasági mutatót találni, amely kedvező lenne – húzta alá Surányi, hozzátéve: az államháztartásnak magas a hiánya, míg a folyó fizetésimérleg-deficitet a kormány elsősorban adóssággeneráló eszközökből, azaz hitelfelvételből, nem pedig uniós forrásokból vagy tőkebeáramlásból finanszírozza. A volt jegybankelnök kiemelte: az állam, a lakosság és a vállalati szektor a GDP 9 százalékával költ többet annál, mint amennyit az ország megtermel, a szakadékot viszont rövid és hoszszú lejáratú kölcsönök felvételével tömjük be, eladósodási pályára állítva ezzel az országot. Surányi pozitív példaként említette Lengyelországot és Szlovákiát, mint mondta, ezek az országok nem indultak el az eladósodás útján, ahogyan Csehország sem, ők ugyanis hiányukat nem adóssággeneráló eszközökből finanszírozzák.
– Fenntarthatatlan az a pálya, amelyen a magyar gazdaság halad – hangoztatta Széles Gábor, aki szerint az utóbbi három évben hazánk eladósodottságának növekedése meghaladta a gazdaság bővülési ütemét. – Magyarország jelenleg olyan, mintha egy megpakolt teherautóban ülne, amely ugyan már rég letért a főútról, de a szántóföldön zötyögve azzal büszkélkedik, hogy mekkora gázt tud adni – jellemezte hazánk helyzetét az MGYOSZ elnöke.

---