A Transzplantációs Alapítvány arra szeretné felhívni a figyelmet ezzel a kezdeményezéssel, hogy transzplantációval sok-sok ember életét lehetne megmenteni – mondta a civil szervezet elnöke, Szalamanov Zsuzsa. A várólistán lévők közül azonban sokan meghalnak, mielőtt új májat, vesét, szívet, tüdőt vagy hasnyálmirigyet kapnának. A lista ugyanis hosszú, az átültethető szerv pedig kevés. Egyrészt azért, mert a kórházak intenzív osztályai gyakran nem jelzik az agyhalottakat, akiknek a szerveit fel lehetne használni. Másrészt mert óriási hazánk lemaradása az élő donoros szervátültetésben más országokhoz képest – tette hozzá Szalamanov Zsuzsa.
Az élő donoros transzplantáció azt jelenti, hogy egy egészséges ember egyik veséjét vagy májának egy részét felajánlja valamely hozzátartozója megmentéséhez. (Egyes országokban már a tüdő egy részét is átültetik, Magyarországon azonban ezt a technikát még nem alkalmazzák). A rokoni, esetleg élettársi kapcsolat meglétét elvileg szigorúan kell ellenőrizni, ezzel próbálják ugyanis megakadályozni, hogy pénzért történjék a felajánlás.
Magyarországon 2003-ban öt, 2004-ben pedig 11 élő donoros veseátültetést végeztek, s további 299, illetve 284 műtétnél használták fel halottak veséjét. Lemaradásunk valóban nagy: az Egyesült Államokban a veseátültetések több mint felénél, Norvégiában 60 százalékánál egészséges emberek ajánlják fel a szervet. Azt a szakemberek is csak találgatják, hogy miért nem terjedt el ez a gyógyító technika hazánkban.
Borsi József, a magyarországi szervátültetéseket koordináló Hungarotransplant Kht. igazgatója elmondta: az élő donoros veseátültetés elhanyagolható egészségügyi kockázatot jelent a donornak. Statisztikai adatok bizonyítják viszont, hogy a szerv bennmaradásának és normális működésének nagyobb az esélye, mintha halottból származna. Ennek szerinte többek között az az oka, hogy akár 30–36 óra is eltelik, mire a halottból származó vese új gazdája testébe kerül, míg az élő donoros operációnál azonnal átültetik. Előnynek nevezte továbbá, hogy ez egy előre tervezhető műtét, nem kell hónapokat, éveket várnia a betegnek. Az élő donoros májátültetésnek már nagyobb a kockázata, ilyen műtétre csak szülők vállalkoztak, akik beteg gyermekükön próbáltak így segíteni.
Az államfő továbbította a kérést a belügyminiszternek.
Összegzés. Átadták Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) nyolchavi munkájának összegzését tartalmazó dokumentumot tegnap a Sándor-palotában. Az új fórum tavaly alakult a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére, az első ülést az államfő nyitotta meg 2004 májusában. A NEK munkájában az ellenzéki pártok, a szakmai és betegszervezetek képviselői vettek részt, a kormánypártok delegáltjai egyszer sem jelentek meg az üléseken. A NEK célja az volt, hogy nemzeti konszenzussal lehessen dönteni az egészségügyet érintő fontos kérdésekben.
