Több ezer ember rótta le kegyeletét és emlékezett a kommunizmus bűneire, áldozataira tegnap a budapesti Terror Háza Múzeumban és az előtt. Mádl Ferenc köztársasági elnök megemlékezésében arról beszélt, hogy a második világháború törvényei az utána következő „békét” is maguk alá vonták. Mint fogalmazott, a háború szorításából szabadulva egyesek joggal érezhették, hogy az ország felszabadult, ám a félelem és a kiszolgáltatottság nem múlt el, csak átalakult. A nem túl precíz szovjet bürokrácia 550 ezer magyar fogoly adatait dolgozta fel, amelynél jóval többen kerültek a gulágra, málenkij robotra. Fájdalmasnak nevezte, hogy a nagyvilágon, de még Magyarországon sem tudnak, csak kevesen a hazai történelem legsúlyosabb emberveszteségét okozó tragédiájáról. A hallgatás parancsa nincs már érvényben, mégsem hallani eleget a XX. század egyik legfájdalmasabb, szenvedésekkel teli időszakáról – tette hozzá az államfő, aki méltatta a Terror Házában tegnap megnyílt kiállítást.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meghívása ellenére, „munkaköri kötelességeire” hivatkozva nem vett részt a megemlékezésen. Levelét Kiszely Gábor, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatója olvasta fel, amelyet végig folyamatos és hangos tiltakozó füttyszó kísért.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Szovjetunióba hurcolt túlélő áldozatok visszaemlékezéseiből idézett, majd kijelentette: legkevesebb 350 ezer embert pusztítottak el a haláltáborokban. Arra a felvetésre, hogy a jövő fiataljai feledjék el a tragikus történéseket, s „induljanak úgymond tiszta lappal”, egy választ lehet adni: nem. A feledés gátolná az önismeretet, a tisztánlátást, és elengedhetetlen része a hazáját szerető gyerekek felnevelésének. Pokorni Zoltán szerint kötelességünk emlékezni a lenini, a sztálini diktatúra alatt meggyilkolt, bebörtönzött és elhurcolt emberekre, de azokra is, akiket öngyilkosságba hajszoltak. Megemlítette, hogy a kommunista diktatúrának a puhának mondott, morálisan válságba került Kádár-rendszer is része volt.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szovjet lágerekben a kínzások mindennaposak voltak, a hétszázezer bevagonírozott magyar állampolgár között akadtak gyerekek és a náci koncentrációs tábort túlélő zsidók is. Egész népek hagyták el kényszerből lakóhelyüket. Így festene egy felszabadítás? – tette fel a kérdést. A megemlékezésen Keményfi Béla túlélő is megosztotta a sokezres közönséggel egykori szenvedéseit, az Északi-sarkkörön található gulágtáborban eltöltött éveinek „élményeit”.
Emlékezés a Gulágra. Mádl Ferenc tegnap fogadta a Gulag Áldozatainak Emlékét Megörökítő Alapítvány küldöttségét. A köztársasági elnök köszöntőjében kiemelte: sokkal tartozik a magyar társadalom a gulágot megjárt embereknek, és kevés, amit tett azért, hogy erkölcsi és anyagi elismerését kifejezze. Pintér Károlyné az alapítvány nevében a gulágról való hazatérés 50. évfordulója alkalmából készült emlékérmet adott át az államfőnek és feleségének.
„Megrendült szívvel.” Az MDF a Petőfi híd budai hídfőjénél, a Mementó emlékműnél tartott megemlékezést. Az eseményen megjelent Dávid Ibolya, a párt elnöke, az Országgyűlés alelnöke és Boross Péter volt miniszterelnök. Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök imádkozott az áldozatokért: – „Imádkozzunk azokért, akik most megrendült szívvel emlékeznek szeretteikre, és akik a borzalmakat átélték, és azért, hogy mindez ne ismétlődjék meg, ne legyen többé kommunizmus.”
Kinek bocsássunk meg? A nómenklatúrából oligarchiává alakult rétegnek, az utóbbi 15 évben épült kastélyok lakóinak bocsássunk meg? – kérdezte a Gyorskocsi utcai börtön előtt, a budapesti KDNP szervezte megemlékezésén Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Megállapította: a kommunista diktatúrának a magyar társadalom többsége áldozata volt, és a Tanácsköztársaságtól a vidám barakk korszakának lezárultáig félmillió magyar halálát is okozta. Hornyák Tibor, az ’56-os rabparlament elnöke a pufajkások és utódaik parlamentből való kisöprését sürgette. Molnár Béla, a KDNP budapesti elnöke méltatta mindazokat a hazafiakat, akik ellenálltak a bolsevista forradalmároknak; Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció elnöke pedig úgy szólt Kovács Béláról, mint akinek 1947. február 25-i lefogásával és Szovjetunióba deportálásával magát a nemzetet tiporták le.
Áldozatszámláló. A Hír TV tegnap áldozatszámlálót futtatott képernyőjének alján: a számláló műsorkezdéskor nulláról indult, és záráskor százmilliónál állt meg. A Kommunizmus fekete könyvét 1997-ben adta ki a francia Robert Laffont-Fixot-Juillard kiadó. A hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján nyolcvan-száz millióra tette a kommunizmus áldozatainak számát.
A hit pajzsa. Parma fidei – A hit pajzsa kitüntetést veszi ma át Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A díjat Horváth Béla volt országgyűlési képviselő alapította 2002-ben egyházi személyek számára. Az elismerést eddig Bolberitz Pál teológusprofesszor, Olofson Placid bencés szerzetes és László Gábor Regnum Marianum-i atya kapta meg.
NHL-sztárok a múzeumban. A budapesti Terror Háza Múzeumban járt tegnap délelőtt a Ferencváros jégkorongcsapatának két NHL-es kanadai sztárja, Rob Niedermayer és Jason Strudwick, mivel szeretnék minél jobban megismerni Magyarország történelmét, kultúráját, és kíváncsiak arra, hogy a múzeumban bemutatott korszakok után milyen módon változott, fejlődött az ország.
A miniszterelnök csokra
Nyílt levél a közszereplőknek
