Információink szerint a hazai energiapiac legtöbb szereplője elküldte észrevételeit a földgázellátás (GET) és a villamosenergia-ellátás (VET) tervezett módosításai- ról. Nem volt sok idejük erre; a tervezett új passzusokat január 18-án tette közzé honlapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) azzal, hogy január 21-ig várja a hozzászólásokat. A szűkös határidőről a szakértők elégedetlenül nyilatkoztak, mondván: három nap alatt még alaposan elolvasni sem lehet a sokoldalnyi jogszabálytervezetet, nemhogy érdemben foglalkozni az esetleges hiányosságokkal. A tervezet a kisfogyasztók szempontjából gyakorlatilag nem jelent változást, a szektor szereplőinek életét azonban megváltoztatja.
Hatvani György, a GKM energetikáért felelős helyettes államtitkára közlése szerint a küszöbön álló változtatásokat az uniós jogharmonizáció miatt kell „megejteni”. Ez az okfejtés főleg a gáztörvényre igaz, itt ugyanis a törvényhozás kissé elébe ment az európai uniós jogalkotásnak: alighogy a magyar honatyák 2003-ban megszavazták a jelenleg is hatályos GET-et, az EU új irányelvet fogadott el a földgáz belső piacára vonatkozó közös jogszabályokról. Az új irányelv miatt kell most néhány területen módosításokat végrehajtani – az alapvető pontokat azonban ez nem érinti. A GET legfontosabb változásai a piacnyitáshoz és a környezetvédelemhez köthetők. A tervezet újradefiniálja egyebek mellett a földgáz fogalmát, és ha ezt a parlament is elfogadja, a jövőben földgáznak tekintendő majd minden olyan légnemű fűtőanyag, amely egyébként „sosem volt” a földben, ha a szabványoknak amúgy megfelel. Ez a változtatás komoly előrelépést jelent az alternatív energiahordozók elterjesztésében, a zöldszervezetek azonban kifogásolják, hogy az így termelt fűtőanyag hosszú távú, garantált áron történő átvételét a tervezet nem rendezi megnyugtatóan.
A gázpiaci nyitás, a szabadpiac erősítését több változás is megcélozza. Szigorúbbá válna például a gáztevékenységek szétválasztása; hiszen amíg jelenleg a gázszektor szereplőinek csak számviteli szempontból kell elkülöníteniük egymástól a tároló-, a szállító- és a kereskedőrészlegüket, addig a módosítások nyomán ezeket jogilag is önálló vállalkozásokba kell majd kiszervezniük. A változás nem érinti a százezernél kevesebb ügyfelet kiszolgáló cégeket.
A GKM megváltoztatná a szabadpiacra való kilépés gyakorlatát is. A jelenlegi rendelet szerint az arra feljogosított fogyasztók minden évben október elsején léphetnek ki a közüzemből, feltéve, ha ezt az igényüket március elsejéig bejelentik. A tervezet ugyanerre 90 naponként adna lehetőséget. A VET szintén újradefiniálja a megújuló energiaforrásokat, és rögzíti az ilyen forrásból megtermelt áram támogatásának alapvető szabályait – azzal, hogy a részletekről miniszteri rendelet határoz majd. Ha elfogadják a módosításokat, a fogyasztók pontos képet kaphatnak majd az általuk elhasznált elektromos áram forrásszerkezetéről és arról, hogy a villamos energia előállításának milyen környezeti hatása volt. Az erről való tájékoztatás a szolgáltatók kötelessége lesz. Ezen túl a törvénytervezet szól a kapcsolt energia (közös hő- és áramtermelés) átvételi szabályairól, a személyes adatok védelméről és kezeléséről, valamint egyebek mellett a villanyórák hitelesítésének új követelményeiről.
A jogalkotói szándék szerint új szereppel bővülne a Magyar Energia Hivatal (MEH) tevékenysége; a jövőben a MEH a vitás ügyekben olyan fórumként funkcionálna, amely lehetőséget biztosítana a vitába keveredett felek számára a bíróságon kívüli, mégis szabályozott megegyezésre. Jelen pillanatban nem látszik, hogy a tervezett módosítások megoldanák a magyar energetika legnagyobb problémáit. Így nem tudni, hogy fogja ösztönözni a kormány az erőműépítéseket, márpedig hazánk számára 1000 megawattnyi új termelőkapacitás belépésére lesz szükség ahhoz, hogy ne váljunk végképp importfüggővé, közép- és hosszú távon pedig annyi erőművet kell építenünk, amennyi 6000 megawattnyi villamos energiát termel. Ráadásul emellett meg kellene oldani a szabadpiaci anomáliákat, és gyarapítani kellene a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányát is. Hatvani állítja: a jelenlegi változások után 2007 közepére, vagyis a teljes piacnyitás idejére készül el a szabályozás modellváltása.
Mi lesz a rendszerirányítóval? A villamosenergia-törvény tervezett módosításai arra engednek következtetni, hogy a Magyar Villamos-ipari Rendszerirányító Rt. a jövőben megszűnik önálló vállalatként üzemelni és hálózati rendszerirányítóként a Magyar Villamos Művek Rt. csoportba integrálják. Noha a törvénytervezetből ez nem olvasható ki egyértelműen, egyéb forrásokból úgy tudjuk, hogy valóban ez a verzió látszik a legvalószínűbbnek.
origo.hu
Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?
