Erzsébet-kilátó, Libegő, Anna-rét

Haufler, a budai hegyek leírója szerint a János-hegy a tetején felállított Szent János-szoborról kapta a nevét a XVIII. század elején. Ám valószínűbb, hogy a hegy neve sokkal régebbi eredetű. Egyes történészek szerint Hunyadi Jánosról nevezték el, aki gyakorta járt erre vadászni. Más leírók szerint Hench János budai bíró után kapta a nevét, akinek 1235-ben voltak itt birtokai. Ő ajándékozta 1335-ben a budaszentlőrinci pálosoknak a kolostoruk körül fekvő földeket. A hegyet és környékét szívesen látogatta Erzsébet királyné is. A főváros vezetése még 1883-ban elfogadta azt az indítványt, hogy ahonnan a legszebb kilátás nyílik, oda még Erzsébet királyné életében állítsanak fel egy fából készült messzelátót (gloriette) és egy Erzsébet-emlékkövet. Erről az építményről Erzsébet királyné is gyönyörködött a tájban. Nem véletlen, hogy az első kőből épült kilátót, amely két év alatt, 1910-ben készült el Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján, Erzsébet-kilátónak nevezték el.
Az építkezéshez a pénz Glück Frigyes, a Budapest-Svábhegyi Egyesület elnöke kezdeményezésére a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok adományaiból gyűlt össze. Ekkor még a köz érdekében a gazdagok, a módosabbak komoly pénzösszegeket áldoztak. A János-hegyen épült vendéglő és a kilátó étterme ezután évtizedekig a gasztronómia és a vendéglátás élvonalához tartozott. 1926-ban a kilátó díszkivilágítást kapott. Miután 1950-ben államosították az éttermet és a vendéglőt, a nívó fokozatosan csökkent. 1981-ben a kilátót rossz műszaki állapota miatt be kellett zárni. Bár 1992-ben bizonyos renoválás után kinyitották újra az épületet, de néhány év alatt tovább amortizálódott.
Mitnyan György polgármester megdöbbentőnek nevezte a kilátó állapotát. Az épület keresztberepedt, átázott, az oda vezető utat hatalmas kátyúk éktelenítik, és az út menti támfalat a polgármester szerint „nagyon rendes” emberek kibontották, és valószínűleg a kertjükben használták fel. 2001-ben, többéves huzavona után a kerület megegyezett a fővárosi önkormányzattal: megkapja az épületet azzal a kikötéssel, hogy a kilátót öt éven belül rendbe teszi.
Az első műszaki felmérések alapján a szakemberek megállapították, hogy elődeink alapos munkát végeztek, hiszen az Erzsébet-kilátó statikailag viszonylag jó állapotban van, az egyetlen veszélyeztetett részt a legfelső emeleten találták. Amikor a második világháború után felkerült a többtonnás, vasvázas, nagy vörös csillag az épületre, fontosabb volt, hogy ez a jelkép a magasban világítson, semmint egy statikus megnézte volna, hova kell e nagy súlyt telepíteni. Így a vörös csillag súlya lefelé nyomta a legfelső emelet köveit, amelyek szétcsúsztak, s emiatt a felső szintre a legutóbbi három évben már nem lehetett felmenni. A vörös csillag eltűnt, de az épület állapota nem változott. 2004-re elkészültek a felújítási tervek, és közbeszerzési eljárással megtalálták a kivitelezőt is.
A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy a kilátó kimozdult köveit helyreillesszék, az alsó emelet vízelvezetését szolgáló kőelemeit pótolják, és ahol kell, az épület szigetelését elvégezzék. Ez együtt jár a kilátó épületének szerkezeti megerősítésével, a burkolatcserével és a kőtisztítással. Az elektromos rendszert is kicserélik, új világítást kap az Erzsébet-kilátó. A külső munkálatokkal egy időben újravakolják a belső tereket, helyrehozzák a megsérült ajtó- és ablakkereteket. A kilátó előtti térre díszburkolatot raknak. Az ide vezető utat újraaszfaltozzák, a futók, a kocogók csípő- és térdízületeit megkímélendő, egy gumicsíkot is beépítenek. Helyreállítják az erdészlakot is. Huszonnégy órás szolgálatban őrszemélyzet vigyáz majd a felújított Erzsébet-kilátóra.
Az üzemeltetést részben az erdészlak melletti adótoronyra felszerelt antennák után beszedett bérleti díjakból fedezik. Ahogyan a helyreállított, műemlék Barabás-villát sikerült önfenntartóvá tenni, úgy a kilátó helyreállítása után a bevételekből szeretnék kiegyenlíteni a működés költségeit. Megnyitják a kávézóteraszt és az éttermet is. A polgármester szándéka, hogy visszaszerezze a Szépművészeti Múzeumban található, Stróbl Alajos által carrarai fehér márványból készített Erzsébet királyné-szobrot. Az önkormányzat távolabbi tervei között szerepel, hogy a Libegőt is átvenné saját kezelésébe. A Libegő alsó és felső végállomásánál a betonkocka-építmények helyett a Sváb-hegyhez, a Hegyvidékhez illő faépületeket emelnének, amelyek egyben a vendéglátást is szolgálnák. A kerület a Normafa síházat és a parkolót is átvenné a Pilisi Parkerdő Gazdaságtól, és így együtt működtetnék a főváros kiemelt kirándulóközpontját. Hasonlóan a Margitszigethez, elektromos meghajtású autókkal, akár lovas hintókkal vinnék a kirándulókat az Erzsébet-kilátóhoz. A pilisi parkerdővel közösen felújítják a kilátóhoz közeli és az Anna-réten található gyermekjátszótereket. A létesítmények teljes átadását szeptemberre tervezik. Az összköltség megközelítőleg százmillió forint lesz. Az avatás tiszteletére zenemű is készül, amelyet a marosvásárhelyi Csiki Boldizsár zeneszerző komponál.