Javaslatok a versenyképesség javítására

Nemcsak kritikát fogalmaz meg a Fidesz a kormány gazdaságpolitikájáról, hanem konkrét javaslatokkal állt elő a versenyképesség javítása érdekében. Külön programokkal segítenék egyes sikerágazatainkat, mint a gyógyszeripar, az egészségipar, a bio- és nanotechnológia, valamint az infokommunikáció. Ismeretes, a Széchenyi-terv számos prioritást határozott meg, ám a programot a jelenlegi kormány elsorvasztotta.

Csákó Attila
2005. 02. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csökkenteni kell a vállalkozások terheit, mert a környező országokkal, valamint az uniós tagállamokkal szemben versenyhátrányban vagyunk. A kormánynak bátran kell az adózáshoz nyúlnia – nyilatkozta lapunknak Sümeghy Csaba. A Fidesz vállalkozói munkacsoportjának vezetője ismertette: csökkenteni kell az áfakulcsokat, a társadalombiztosítási járulékot, s el kell törölni az egészségügyi hozzájárulást (eho). Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) árbevétele felső határát 50 millió forintra kellene megemelni, a forrásadót pedig 25-ről 18 százalékra mérsékelni, míg az iparűzési adót teljes egészében leírhatóvá kellene tenni a nyereségadó-alapból. Ezen felül az idei évtől bevezetett, kötelezően fizetendő négyszázalékos vállalkozói járulék befizetését – amely után akkor kapnak némi támogatást a vállalkozások, ha tönkremennek – önkéntessé kellene tenni.
Sümeghy hangsúlyozta: a magas adó- és járulékterhek miatt a vállalkozások egy része a minimálbérre jelenti csak be alkalmazottait, a többi pénzt azonban zsebből zsebbe fizetik. Ezzel rosszul járnak nemcsak az alkalmazottak és a cégek, de a költségvetés is. A magas terhek miatt számos vállalkozás megy tönkre. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az unió tagállamai közül hazánkban volt tavaly a legmagasabb a csődök száma. Tisztességes, megfizethető mértékű terhekből több bevétele lenne az államnak, amit jól példáz, hogy az evából kimagasló, a várakozásokat meghaladó bevétele származik az államnak.
A politikus kiemelte: rendkívül fontos a vállalkozásbarát klíma megteremtése is, az, hogy a szabályozók, az adótörvények ne évente, a költségvetés éhsége alapján változzanak. A bizonytalanságot, a tervezhetetlenséget fel kell számolni, hogy a vállalkozások hoszszú távra tervezhessenek. Rámutatott: komoly terhet jelentenek e kör, különösen a mikro- és családi vállalkozások számára az adminisztrációs terhek. Ezért még az idén egyszerűsíteni kell a számtalan bevallási, jelentési kötelezettséget, s fontos lenne, hogy egy adatot csak egyszer, egy nyomtatványon s egy helyre kelljen benyújtani. A politikus szerint szükséges, hogy a cégek mihamarabb megkapják a törvénytelenül viszszatartott áfájukat, s a jövőben a hasonló lépésektől tartózkodnia kellene a kormányzatnak. A pénzügyminiszter nyomására elrendelt adóhatósági ellenőrzés, amelyet már az APEH elnöke sem tudott szakmailag felvállalni, nem hozhatja kilátástalan, akár csődhelyzetbe a cégeket. Ha pedig az ellenőrzések mégis elhúzódnak, akkor a kormány hozzon létre áfafaktorálással foglalkozó szervezetet, amivel a vállalkozások pénzügyi szükséghelyzete a visszatartott pénzek miatt orvosolható lenne.
Sümeghy kiemelte: dominóelven működő összeomlási folyamathoz vezethet, hogy miközben az állam következmények nélkül tart vissza pénzeket, a vállalkozások esetében a legkisebb hiányosság esetén is az inkasszóval él. Ráadásul gyakran nemcsak a vállalkozáséról, hanem a magánszámláról is inkasszál, amit az ombudsman is kifogásolt. Ezen esetek megakadályozása érdekében azt javasolja a Fidesz, hogy az APEH és a bankok közös inkaszszójogosultsága helyett csak bírósági végzés alapján járhasson el az adóhatóság.
A fideszes politikus aláhúzta: elsősorban a mikro- és kisvállalkozások kényszerülnek információszegény környezetben működni, mivel többségük nem engedheti meg magának szűkös anyagi forrásai miatt az informatikai beruházást, valamint a megfelelő tudás megszerzését. Aláhúzta, hogy emiatt hátrányban vannak a nagyobb és a multinacionális cégekkel szemben, amelyeknél gyakran külön osztályok koordinálják e tevékenységet. A szakadék felszámolása érdekében a mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell akár adókedvezményekkel, támogatásokkal.
A vállalkozói munkacsoport álláspontja szerint az unióban kialakult általános gyakorlathoz hasonlóan célszerű a támogatási rendszer működtetését regionális és helyi szintre telepíteni, hogy a döntések a gazdasági szereplők bevonásával, akaratuk szerint szülessenek meg. Sümeghy Csaba kiemelte: külön programokkal kell segíteni az olyan sikerágazatokat, mint a gyógyszeripar, az egészségipar, azon belül a gyógy-idegenforgalom, a bio- és a nanotechnológia, valamint az infokommunikáció. A politikus emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-terv számos prioritást határozott meg e téren, ám a jelenlegi kormány ezeket a támogatásokat elsorvasztotta. Mindezeken túl szükség van a hagyományos, évszázados múlttal bíró kézművesiparág megmentésére, s támogatni kell a vállalkozói együttműködéseket, a klasztereket és a beszállítói hálózatokat. Sümeghy úgy látja, a hazai kis- és középvállalkozóknak a tőkeszegénység mellett az egyik legnagyobb problémájuk, hogy nehezen és drágán jutnak hitelhez, hiszen kevés önerővel és fedezettel rendelkeznek. Ezért ki kell szélesíteni az állami garanciavállalás körét és mértékét, ez ugyanis sok esetben többet jelent még kamattámogatásnál is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.