Emberi, politikai és szakmai kifogások merülhetnek fel a monetáris tanácsba hétfőn jelölt személyek ellen – nyilatkozta tegnap lapunknak Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője. Missura arra hívta fel a figyelmet, hogy tévesek azok a kormányzati megállapítások, miszerint a jegybank legfőbb döntéshozó testületének, a monetáris tanácsnak saját elnökétől kellene függetlennek lennie. – A jegybanki függetlenség elsősorban a mindenkori kormánytól lévő függetlenséget jelenti, éppen ezért a miniszterelnök hétfői eljárása nagyon rossz gyakorlatot alakít ki az elkövetkező időszakokra – figyelmeztetett a szóvivő.
A hétfői jelölés után a jegybank közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezte, akiknek személyével a jegybank elnöke nem értett egyet; a mostani jelöltek között több ilyen is előfordul. Információink szerint az egyik „problémás” jelölt Neményi Judit, aki korábban már dolgozott az MNB-ben, ám éppen Járai Zsigmond mentette fel tisztségéből. A másik jelölt Bánfi Tamás, aki korábban Surányi György volt jegybankelnök tanácsadójaként dolgozott.
A miniszterelnöki kinevezésekkel további problémák is akadnak. Törvényességi aggályokat vet fel, hogy a hétfői jelöléskor Gyurcsány Ferenc csak tájékoztatta az MNB elnökét, véleményét azonban nem kérte ki, noha ezt a törvény előírja. Gyurcsány a jegybanki véleményezést firtató kérdésekre mindössze annyit válaszolt: Járai Zsigmonddal közösen azt állapították meg, hogy a testület az új felállásban hatékonyan tud dolgozni. Problémát jelent az is, hogy a tanács bővítése azonnal és egyszerre történt meg, jóllehet az Európai Központi Bank és Mádl Ferenc is azt kérte korábban: a testület bővítése ne egy lépésben történjék, azaz a tagok kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.
Kérdéses a kinevezések jogi alapját jelentő jegybanktörvény alkotmánybírósági háttere is, hiszen a taláros testület még nem hozta meg döntését arról, hogy a tavaly decemberben elfogadott törvény megfelel-e az alaptörvénynek. Erről Missura úgy nyilatkozott: ha az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a jegybanktörényt, akkor a miniszterelnöki jelölések is érvényüket vesztik.
A monetáris tanács személyi kérdéseiről tegnap Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádióban azt mondta: a jelölés azt szolgálta, hogy növekedjen a jegybank és a monetáris tanács függetlensége. – A miniszterelnök által most bejelentett személyek kiválasztása nem konszenzusos alapon történt meg – hangsúlyozta lapunknak Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc lényegében „ráerőszakolta” jelöltjeit Járai Zsigmondra. Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy Bihari Péter jelölése összeférhetetlenségi problémákat vethet fel, hiszen Bihari a közelmúltig a Budapest Bank Rt.-nél dolgozott vezető közgazdászként.
Nem hangzottak el konkrétumok azon a tegnapi tájékoztatón, amelyen Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor a gazdaság helyzetéről és az adórendszer átalakításáról ismertették álláspontjukat. Gyurcsány tegnap elmondta, hogy az adórendszer átalakításával kapcsolatos szándékai változatlanok, ám konkrétumokkal majd csak akkor áll a nyilvánosság elé, ha a szakértők a javaslatokat megvizsgálták. Az SZDSZ által ajánlott személyi jövedelemadó-változtatásról szólva a miniszterelnök kifejtette: Kuncze Gábor javaslata az adórendszernek csupán egy elemére vonatkozott; a felvetéssel kollégái foglalkoznak. Feltehetőleg nem valósul meg a szabad demokraták javaslata az egyszerűsített személyi jövedelemadóra, mivel Gyurcsány Ferenc már az összes olyan témát átvette, aminek van jövője – írta a Világgazdaság.
Tarolnak a bankok. A magyarországi bankrendszer jövedelmezősége túlzottan magas, amely piacszerkezeti problémákra vezethető vissza, és szabályozási, illetve felügyeleti beavatkozást igényel – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) olvasatában ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készítendő új tanulmányának „végkifejlete”, amelynek elkészítésébe a PSZÁF-et is bevonták. A felügyelet a fentiek ellenére úgy tartja, hogy a bankrendszer helyzetének az OECD-kérdőív által sugalmazott definíciója erősen sommás és leegyszerűsítő, noha az abban megjelenő kritika egyes elemei megfelelnek a valóságnak. A felügyelet szerint a magyarországi banki nyereségesség az EU új tagországainak átlagához képest valóban magas, de egyáltalán nem példátlan. (Sz. Cs.)
