Kormánybiztost szeretnének Hévízen

Több száz aláírás gyűlt össze a Hévízi-tó védelmében: a régi angolnás lápterületére tervezett szállodamonstrum megépítése ellen nemcsak a környékbeliek, de ismert tudósok, művészek is tiltakoznak – közölte Papp Gábor, Hévíz MIÉP-es önkormányzati képviselője sajtótájékoztatóján. Az összegyűlt aláírásokat elküldik a zöldtárcának és az Akadémiának, szeretnék, hogy a tó és térsége jövőjének megóvására jelöljenek ki kormánybiztost. A korrupció gyanúját is felvető beruházásról beszámoló Duna TV riporterét és Papp Gábort a múlt héten „megveretéssel” fenyegette meg a keszthelyi alpolgármester testvére, Molnár Tibor, a beruházó cég felügyelőbizottságának tagja. A testületi ülésen pedig a baloldal megakadályozta, hogy az ellenzék feltegye kérdéseit.

A hévízi gyógytó közvetlen közelében lévő régi angolnás lápterületén a közeljövőben biztosan nem indulhatnak meg a tervezett ötcsillagos, tízmedencés szállodakomplexum építési munkái, ugyanis a Hévízi Városvédő Egyesület fellebbezett az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat eredménye ellen. A két érintett településen egyre magasabbra csapnak a különös személyi összefonódásokkal terhelt, a korrupció gyanúját is felvető beruházás körüli indulatok. Terjed a suttogó propaganda, hogy a „környezetvédők” akadékoskodása, a médiafigyelem csak kárt okoz mindenkinek, elriasztja a turistákat.

Pályázat zsarolással?

Mint megírtuk, a régi angolnanevelő mintegy öthektáros területét a Balusztrád Építő Kft. érdekköréhez tartozó Smaragd–Invest Kft. vette meg 2003 végén. A cég felügyelőbizottságában található Németh Ferenc, Mohácsi József keszthelyi polgármester volt főnöke és Molnár Imre alpolgármester Tibor nevű testvére. Ruzsics Ferenc, az Összefogás Keszthelyért Egyesület ellenzéki képviselője a terület eladásának több mint különös folyamatáról még akkor interpellált, Mohácsi József polgármester meg is fenyegette, hogy zárt ülésen elhangzottakról kérdezősködik, ezért akár az önkormányzat, akár a beruházó feljelentheti.
Ruzsics interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fáma szerint a beérkezett két ajánlat közül az egyik nemcsak az ott felépítendő komplexumot illetően, hanem pénzügyi tekintetben is felülmúlta vetélytársáét. Ám különös módon a Smaragd–Invest ezt követően újabb ajánlattal állhatott elő, ami ugyan nem volt jobb, mint a vetélytársé, mégis nyert. A szociálliberális többség megszavazta a Smaragd–Invest Kft.-vel kötendő konzorciumot is, amelynek révén a cég több mint 900 millió forintnyi uniós pályázati pénzhez juthat, a város viszont nem profitál semmit, ám ezzel elveszti a további sikeres pályázatok esélyét. Mohácsi József azzal érvelt, hogy ha nem értékesítik az angolnást, akkor csődbe megy a város. Pálinkás Róbert (Fidesz), az Összefogás Keszthelyért Egyesület vezetője viszont sajtótájékoztatón jelentette be: Mohácsi lényegében megzsarolta a képviselő-testületet.

A tó sorsa nemzeti ügy

Manninger Jenő (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterhez fordult, hogy semmiféle politikai nyomás ne nehezedjen a környezetvédelmi hatóságokra az építési engedélyezési eljárás során. Aggodalomra ugyanis van ok: a hévízi képviselő-testület tagja, Rábai József környezetvédelmi szakmérnök, aki éppen a hatásvizsgálatok tanára volt a keszthelyi egyetemen, a jegyző felkérésére, az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt elemezve megállapította: a terv beláthatatlan kockázatokat jelent a gyógytóra nézve. A hévízi testület – Mohácsi József baráti kérésének megfelelően – mégis úgy döntött: nem teszi meg észrevételeit a környezetvédelmi hatóságnál. Az elsőfokú hatóság nem is emelt kifogást a tervezett építkezés ellen. De a „civilek” megtették.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez eljuttatott fellebbezésükben többek között felhívják a figyelmet arra, hogy „a beruházó tervei szerint a terület maximális beépíthetőségét kihasználva fednék le a három–öt méter vastag tőzegtartalommal bíró láptalajt, ami fokozza annak további kiszáradását. Ez a folyamat kedvezőtlenül hat a Hévízi-tó gyógytényezőire, a tónak és tőzegmedrének, környezetének ökológiai egyensúlya még tovább romlik. Nyilvánvaló, hogy nincsenek tekintettel arra, hogy az egész építmény a Vindornyától a Kis-Balatonig húzódó ökológiai folyosót, ezen belül a Hévízi-tó körüli környezetérzékeny területek egységes ökológiai rendszerét megszakítaná, megbontaná” – állapítják meg.
Pedig már évek óta születtek tervek, amik úgy lendítenék fel a térség turizmusát, hogy egyben ismét organikus egységbe kapcsolnák a kisrégiót, rehabilitálnák a gyógytavat és helyreállítanák a tájegység ökológiáját. Csakhogy a világörökség címének elnyerésére is esélyt adó rehabilitáció és fejlesztés nem valósítható meg az angolnás területe nélkül. Plósz Sándor tájépítész elképzelései szerint egy egyedülálló tájrehabilitációs program keretében összekötnék Keszthelyt, Hévízet, Cserszegtomajt, Alsópáhokot, a lápot keresztező utakat felszednék, kialakítanának egy gyűrűt a régi földutak felhasználásával, így felszabadulna a láp, fellélegezne a tó. A szórakozni vágyókat lovas sétautak, látványfürdő várná – de ott, ahol már nem okoz kárt a gyógytó különleges ökológiájának. Mindez egyedülálló turistaparadicsommá tehetné a régiót, biztosítva a helyiek hosszú távú megélhetését.

Elnémított ellenzék

Plósz Sándor tervét éppen ifj. Hegedűs Lászlónak, Keszthely fiatalon elhunyt alpolgármesterének ajánlotta, aki elkötelezett volt az organikus fejlesztési tervek mellett. Mohácsi József interjúiban azzal mentegeti a lápterület rövidlátó elkótyavetyélését, hogy ifj. Hegedűs is „szállodát tervezett” a területre. Szülei a keszthelyi és hévízi polgármesternek írt nyílt levelükben kifejtik: fiuk az angolnatelepet azért igyekezett Keszthelynek megszerezni, hogy a térség többi településével együttműködve az ökológiai rehabilitációt és a minőségi turizmus fejlesztését egyaránt szolgálja. „Igen, fiunk is tervezett idegenforgalmi beruházást, élményfürdőt és szállodát, de azokat nem a környezetileg kényes helyzetű angolnatelepre, hanem az Úsztató-major fölötti homokköves alapú, tehát a lápon kívüli területre” – szögezik le. Papp Gábor hévízi képviselő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a keszthelyieket és a hévízieket is becsapják azok, akik azt állítják, „nagy üzlettől” esik el a térség, ha nem épülhet meg a tervezett ötcsillagos szálloda:
– Éppen az ellenkezője az igaz: ez a beruházás csak szűk, egyéni érdeket szolgál, és veszélyezteti a gyógytó jövőjét, az itt élők megélhetését. A turizmus hosszú távú fellendülését az egységes, az ökológiai fejlesztés hozhatja el – jelentette ki, hozzátéve azt is: szerte az országban sokan értették meg, hogy nem Hévíz belügyéről, hanem nemzeti kincsünk jövőjéről van szó. A tó védelmében tiltakozó ívüket aláírta többek között Papp Lajos szívsebész, Jókai Anna író, Melocco Miklós szobrász, Koltai Gábor rendező, Kellermayer Miklós professzor, Szíjártó István, a Balaton Akadémia elnöke, Nagy Attila professzor… Mint mondta: az akciót folytatják. A cél az, hogy kormánybiztost jelöljenek ki a tó védelmére. A keszthelyi ellenzék múlt héten interpellációban szerette volna feltenni a régi angolnás eladásának körülményeit, és a személyi összefonódásokat firtató kérdéseit. Nem volt rá módjuk: az interpellációt ugyanis két nappal előbb be kell jelenteni. Pálinkás Róbert kedden 10 óra 35 perckor adta le a dokumentumot. A csütörtök délelőtt 10 órakor kezdődő ülésen az előírt 48 órából hiányzott fél óra…