Bejárta a világsajtót a németországi transzplantációs tragédia: egy 26 évesen elhunyt nőtől hat ember kapott szervet vagy szövetet. A donor azonban veszettséggel fertőzött volt, a betegség pedig átkerült azokba a betegekbe, akik a szerveit megkapták.
Magyarországon eddig nem történt hasonló eset. Átültetett szervekkel sosem vittek át más emberre fertőző vagy daganatos betegséget. A németországi eset után a hazai szervátültetéseket koordináló Hungarotranszplant Kht. mégis a figyelem fokozására kérte az agyhalottakat jelentő kórházakat.
Borsi József, a Hungarotranszplant Kht. igazgatója elmondta, azt kérték az orvosoktól és az ápolóktól, hogy külön ügyeljenek a veszettséggel való fertőzés lehetőségére is. Nézzék végig a halott testét, hogy látható-e rajta harapás nyoma. Érdeklődjenek a hozzátartozóknál, hogy valamilyen állat megmarta-e az elhunytat. Kérdezzenek rá arra is, hogy esetleges külföldi tartózkodása után nem jelentkezett-e nála erős görcs, nyálfolyás, vagy megváltozott viselkedés. Ha gyanús jelet észlelnek, akkor kérjenek vizsgálatot az Országos Állat-egészségügyi Intézettől. Ez a halott szaruhártyájából vett mintából néhány órán belül elvégezhető. Borsi József szerint hazánkban nagyon alacsony a veszettség kockázata, ezért nem szükséges minden donornál kötelezővé tenni a vizsgálatot. A német esetről úgy fogalmazott: a népesség számához képest ott jóval kevesebb a donor, mint nálunk. Ezért olyan agyhalottakat – például kábítószer-fogyasztókat – is elfogadnak donornak, akiket nálunk biztosan nem tekintenének alkalmasnak.
Érdekes, hogy nem sokkal a Németországban történtek után Magyarországon is felvetődött a veszettség gyanúja egy lehetséges donornál. Kiderült ugyanis, hogy az agyi érkatasztrófában elhunyt férfit nemrég megharapta egy kutya Romániában. A doktorok más körülményeket is mérlegelve úgy döntöttek: el sem kezdik a szervek kivételét.
A végzetes betegség. Hazánkban főként rókák terjesztik a veszettséget, de előfordul kutyákban, macskákban és szarvasmarhákban is ez a vírusos betegség. Emberre csak állatról terjed, főként harapással, marással, karmolással. Az elpusztult állat is veszélyes lehet, például akkor, ha sérült bőrfelületünkkel érintkezik – közölte Tekes Lajos, az Országos Állat-egészségügyi Intézet főigazgatója. Az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a veszettség előfordulása az állatokban. Míg 1990-ben még több mint kétezer esetben mutatták ki a vírust az emlősökben, addig tavaly csak 15 alkalommal lett pozitív az eredmény. Mindez annak köszönhető, hogy 1992 óta repülőgépről csalétekbe helyezett gyengített vírust dobnak a rókák élőhelyére. Évente körülbelül harmincezer veszettség elleni oltást adnak be. A kór gyógyítható, ha az ember idejében megkapja a vakcinát. Ha viszont nem jut hozzá, általában halálos.
