Egyik, szintén a helyszínről tudósító kollégám az önmagának feltett kérdésre, hogy hogyan jellemezné egy szóval az Universum Box Promotion történetének legnagyobb gáláját, amelyre szombat este a hamburgi Color Line Arenában 16 500 néző előtt került sor, így válaszolt: bizarr. Ekkor már természetesen túlestünk mind a nyolc összecsapáson, a három világbajnoki címmérkőzés éjbe nyúló sajtótájékoztatóján és a bankett nagy részén is. S a bizarr jelző természetesen a ringben történtekre vonatkozott. Pedig teljesen szokásos módon indult. Kezdetnek Balzsay Károly megfogta gyomron a 2. menet elején francia riválisát, Jessy Moreaux-t, akit a második számolást követően megszánt a vezetőbíró, s kihirdette a technikai KO-t. Bizarr helyzetnek még se híre, se hamva…
Nem sokáig. A világbajnoki derbik sorát Erdei Zsolt és Hugo Hernán Garay nyitotta a WBO félnehézsúlyú vb-övéért. A 12 menet körülbelül azt hozta, mint tavaly májusban Dortmundban: az argentin kihívó jött előre, és sokat ütött, de nem mindig pontosan, a magyar címvédő kontrát bunyózott, keveset indított, de nagyobb százalékkal talált, s zömmel kettős fedezékkel védte a próbálkozásokat. No nem a legvégén, ahol már-már szokásos módon elkészült az erejével. A mérkőzés optikája az utolsó menetek és az offenzívabb stratégia miatt Garay sikerét vetítette előre, a pontozók viszont egy fekete bőrű amerikai hölgy, bizonyos Lynn Carter kivételével nem (ő 118-110-zel a trónfosztásra voksolt). A másik két bírónál 115-113-ra és 116-112-re Erdei nyert, s ezzel harmadszor védte meg a címét.
A mérkőzés végeredményéről erősen megoszlottak a vélemények. Maradjunk annyiban, hogy Argentínában Garay nyert volna, de most Hamburgban voltunk, ahol a helyi világbajnok a bokszban megszokott módon megkapta a szoros mérkőzés után neki járó védelmet. Még mielőtt a helyszíni és a hazai hőbörgők orbitális csalást emlegetnének, idézzük gyorsan a sajtótájékoztatóról a szétvert szája miatt beszélni alig tudó vesztes felet:
– Úgy érzem, én nyertem a mérkőzést, de elfogadom az eredményt. Hazai pályán ki kellett volna ütnöm a világbajnokot, vagy sokkal fölényesebben felülmúlnom, ez nem sikerült – mondta a 23-2-es mérlegű 25 éves argentin.
A magyar világbajnok ugyanúgy kezdte mondandóját, mint riválisa:
– Szerintem szűken, de megvolt a mérkőzés. Garay ki akart ütni, de legtöbb próbálkozása a kettős fedezékemen landolt. Úgy érzem, az első májusi meccsünk a mostaninál szorosabb volt. A végére sajnos megint elfáradtam, de mivel ennél többet már nem lehet dolgozni a felkészülés során, azt kell hinnem, pszichés okok vannak a háttérben. Előre attól rettegek, hogy mi lesz a végén… Mindenesetre hatalmas kő esett le a szívemről.
– Mit szól a pontozáshoz?
– A hölgy más meccset nézhetett, a 115-113 van legközelebb az igazsághoz. Minden tiszteletem Garayé, kétszer is nagyon megnehezítette a dolgomat. Párszor jól eltaláltam, de szinte meg se rezdült.
– Mit hozhat a jövő? Mondjuk címegyesítést?
– A menedzsment dolga mindezt megszervezni, de én örülnék neki. Szerintem például Tiozzo vagy Glencoffe Johnson stílusa jobban feküdne nekem, mint Garayé.
A mérlegét 22-0-ra javító, s a boxrec internetes szakhonlap szervezetektől független félnehézsúlyú világranglistájának élére ugró Erdei utóbbi mondata már elárulja, hogy a Color Line Arenát dugig megtöltő 16 500 néző bálványa, Dariusz „Tiger” Michalczewski nem tudta elvenni Fabrice Tiozzótól a WBA félnehézsúlyú vb-övét. Öt és fél meneten át inkább a francia dominált, de ekkor még mindenki azt hitte, a szokásához híven rosszul kezdő, majd’ másfél év szünet után visszatért kihívó majd belejön. Ehelyett Tiozzo megkínálta két romboló jobbhoroggal, amitől padlót fogott, majd a számolás után jött a Tigris-vadászat utolsó fázisa… Michalczewski 48-2-es mérlegű pályafutása első s vélhetőleg utolsó kiütéses vereségét szenvedte el, bár még nem jelentette be visszavonulását:
– Erre még aludnom kell párat. Akadt jó fázisom a mérkőzésen, de nem védekeztem eléggé. Amikor Tiozzo megütött, próbáltam kiköpni a fogvédőmet, de nem sikerült, aztán ellenfelem rám rontott, s ahogy egy bajnokhoz illik, kivégzett… Nemcsak a győzelmet, a vereséget is el kell tudni viselni, most utóbbi jutott nekem.
A 47-2-es mérlegű Tiozzónak pedig 36 évesen ez élete talán legnagyobb sikere. Menedzsere kérdésre válaszolva nem zárkózott el védence és Erdei címegyesítő mérkőzésétől. Lehet, hogy honfitársunk lesz a Tigris-szelídítők (bő egy éve Julio César Gonzalezt verte) végzete? Legalább ennek a lehetőségnek örüljünk, ha már Garay legyőzésének nem mindenki tud felhőtlenül.
A harmadik vb-címmérkőzésen Vladimir Szidorenko pontozással verte Julio Zaratét, s megszerezte a WBA harmatsúlyú övét. A vesztes fél persze csalást emlegetett, pedig ezen a napon ez volt a legkevésbé bizarr összecsapás…

„Félsz már?" – Kulja megfenyegette Takács Péter kolléganőjét