George W. Bush tegnap először találkozott az Európai Unió vezetőivel, s ezt a tényt történelmi fejleményként értékelik a transzatlanti kapcsolatok átalakulásában: a tengerentúli nagyhatalom ezzel a lépéssel jelzi, hogy az újraegyesülő Európát önálló entitásként is elismeri. George W. Bush elnök európai útja a kapcsolatok jobbításának egyértelmű amerikai törekvését mutatja. Az elnök maga is állást foglalt emellett Brüsszelben elmondott, átfogó külpolitikai beszédében, leszögezve azt is, hogy az Egyesült Államok és Európa most fontos pillanat előtt áll: együttesen módosíthatják a történelem menetét; ha összefognak, egyetlen probléma sem olyan nagy, hogy ne tudnák megoldani.
A két fél közti csúcsértekezleten Gyurcsány Ferenc az EU soros elnökének felkérésére Ukrajnáról referált a résztvevőknek.
*
Az EU-ban udvarias lelkesedéssel néztek Bush látogatásának elébe, amelynek keretében az elnök elsőként az unió döntéshozó szervénél – a tagországok kormányait ezúttal legmagasabb szinten képviselő tanácsnál – tette tiszteletét, míg programja második felében a végrehajtó testületnél, az Európai Bizottságnál szervezett látogatás szerepelt napirenden.
A csúcstalálkozón a luxemburgi elnökség tíz témát és ugyanennyi kormányfőt jelölt ki, hogy ismertesse az EU álláspontját. Irakról Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt, Iránról Gerhard Schröder német kancellárt, az európai integrációról Jacques Chirac francia elnököt, a közel-keleti békefolyamatról Tony Blair brit miniszterelnököt, Oroszországról Bertie Ahern ír miniszterelnököt, az Izraelnek és arab szomszédjainak nyújtott európai gazdasági segítségről José Luís Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnököt, a terrorizmus elleni harcról Jan Peter Balkenende holland kormányfőt, az ENSZ szegénység elleni millenniumi programjáról Göran Persson svéd miniszterelnököt, a balkáni helyzetről Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt, az EU–Ukrajna kapcsolatokról Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt kérte fel Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, hogy vázolja az Európai Unió véleményét.
A nap első eseményeként megrendezett rendkívüli NATO-csúcstalálkozó legnagyobb eredménye, hogy a tagországok megállapodtak az iraki biztonsági erők kiképzésére indítandó szövetséges misszió főbb pontjaiban. Bár az amerikai inváziót szilárdan ellenző kormányok ezután sem küldik saját katonáikat a megszállt arab országba, maguk is részt vesznek az akció támogatásában, pénzzel, technikai eszközökkel vagy azzal, hogy vendégül látják a kiképzendő irakiakat.
A NATO-csúcsot követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felfedte, hogy a korábban nyilvánosságra hozott magyar hozzájáruláson kívül – egy 150 fős kiképzőszázad és 77 darab T–72-es tank – Magyarország még százezer euróval is hozzájárul a szövetséges misszió költségeihez. A kormányfő beszámolt Ukrajnával kapcsolatos referatúrájáról is, eszerint egyetértésben a jelenlévőkkel javasolta az ország NATO- és EU-integrációjának megkönnyítését, valamint azt, hogy vázolják fel számára a WTO-tagság lehetőségét is. Gyurcsány felvetette, hogy az ukrán demokratizálódás tapasztalatainak elemzésére Budapesten „demokráciaközpontot” kellene felállítani.
Az uniós csúcsot követően George W. Bush európai körútjának következő programjai is foglalkoztatják a közvéleményt. Az SME szlovák napilap az elnökkel még Brüszszelbe utazása előtt készített interjút, s amikor feltette neki a kérdést, hogy miért éppen Pozsonyban találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Bush erre azt válaszolta: „Azt mondta nekem, hogy Európában szeretne találkozni velem, mármint Putyin. Erre azt feleltem neki, ha ezt lehetővé teszi a szlovák kormány, akkor ez az ország ideális hely a találkozóra. Örülök ennek.” Lapunk tudósítója ennek kapcsán kérdezte meg Gyurcsány Ferencet, hogy Bushnak vajon miért nem automatikusan Budapest jutott az eszébe. A kormányfő azt válaszolta, hogy szerinte két okból nem Budapest, hanem Pozsony jutott eszébe Bushnak: egyrészt mert 2001-ben az akkori kormánypártok nem határolták el magukat a 2001. szeptember 11-e kapcsán a parlamentben elhangzó csúnya kijelentésektől, a második ok pedig az volt, hogy a mostani ellenzék nem tette lehetővé, hogy a magyar csapatok ott maradhassanak Irakban március 31-ig, ahogyan ígérték. Amerika valószínűleg mindkét esetet a „nem kellő mértékű szövetségesi empátia” megnyilvánulásának látta – hárította a felelősséget az Orbán-kormányra a miniszterelnök.
origo.hu
Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről
