Mikrobák a föld mélyén

Nyolcszáz méterrel a föld felszíne alatt brit kutatók eleven baktériumokra bukkantak, s megállapították: sok közülük több millió éves. A tudósok véleménye szerint a parányok szerepe óriási lehet a világ mai arculatának kialakulásában.

Angol tudósok kutatásai szerint az összes ismert baktérium hatvan-hetven százalékának eredeti lakóhelye mélyen a föld felszíne alatt van, távol a nap éltető sugaraitól. Néhányuk már 16 millió éve él több száz méterrel a tengerfenék alatt – idézte tegnap a Nature magazin beszámolóját a BBC.
A hagyományos felfogás szerint az üledékes felszín alatt néhány méterre semmi sem él meg, de most nyolcszáz méteres mélységben is találtak mikroorganizmusokat, mégpedig meglepő bőségben. Ebben a mostoha környezetben fejlődhetett ki az élet több mint 3,8 milliárd évvel ezelőtt – állítják a kutatók. A meglepő állítást a BBC-nek nyilatkozó John Parkes, a Cardiff Egyetem tanára egyebek közt azzal indokolta, hogy a földtörténet ennél is régebbi korszakaiban a föld felszíne még barátságtalanabb volt, meteoritok záporoztak rá, és a vulkánok lávatengere is elpusztíthatta volna az élet csíráit. Ilyen körülmények között a mélytengeri üledék lehetett a legjobb hely az élet első formái számára. Amikor a föld már nyugodtabb hellyé vált, a baktériumok előbújtak a mélyből, és meghódították a felszíni világot is. John Parkes elismerte: a tudósoknak jó okuk volt feltételezni, hogy nem lehet élet a föld mélyén, hiszen ott nem lelhetők fel az élőlények számára szükséges energiaforrások, nincs napfény. Csakhogy a baktériumoknak a geológiai folyamatokban felszabaduló hidrogén is megfelel. Üledékes kőzetekben már korábban is bukkantak mikroorganizmusok nyomaira, ám ezekről mindeddig úgy vélték, már az ősidőkben elpusztultak. A brit kutatócsoport által kidolgozott új technika segítségével bebizonyosodott, hogy a megvizsgált, fosszilis leletnek tartott képződmények egyharmada nagyon is eleven. Ráadásul, mivel sok millió éves üledékbe ágyazódtak be, maguk sem lehetnek fiatalabbak. A tudósok úgy vélik: a baktériumok felszín alatti biokémiai aktivitása befolyásolhatja az üvegházhatást okozó gázok egyensúlyát, sőt, a föld geológiai folyamatait is.
Merész következtetésük szerint meglehet, hogy a mikroorganizmusok nélkül olaj- és gázmezők sem állnának rendelkezésünkre, s hogy a földi geoszféra és bioszféra nem választható el egymástól.