A múltat bevallani nem kell félnetek, jó lesz – Burány Sándor ezekkel a szavakkal kezdte meg az ügynöktörvény vitáját tegnap a parlamentben, figyelmeztetve a mondat tagolásával járó többértelműségre. A javaslat egyik MSZP-s beterjesztője szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a múlttal ne lehessen többé visszaélni, hogy megszüntessék a különböző érdekek mentén történő kiszivárogtatásokat. A politikus egyébként a Horthy-korszak csendőrségére és titkosszolgálatára vonatkozó fellelhető anyagokat is nyilvánosságra hozná.
Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke erkölcstelennek tartja a tervezetet, ami ebben a tekintetben az MSZP múlthoz való viszonyára emlékezteti. Szerinte politikai célját sem éri el a módosító indítvány, ugyanis a médiában ezután is lesznek ügynökbotrányok. – A javaslattal párhuzamosan benyújtott alkotmánymódosítási indítványt a nemzetbiztonsági bizottság nem tartotta vitára alkalmasnak – közölte Kövér, aki úgy vélte, az MSZP-frakciónak kell vállalnia a felelősséget „Isten és ember előtt” a következményekért.
Demeter Ervin (Fidesz) úgy vélte, az indítvány az eddigiekhez képest is visszalépést jelent, mert éppen a rendszer működtetőiről, haszonélvezőiről hallgat. A Fidesz szerint az alkotmányban kellene rögzíteni: ne gyakorolhasson közhatalmat, aki 1990 előtt együttműködött a politikai rendőrséggel, annak „termékeit fogyasztotta”, illetve az irányításban részt vett. A Szövetség a pártállam valamennyi titkos dokumentumának megismerhetőségét is garantálná, bár az iratok jelentős része 1989–90-ben eltűnt, méghozzá olyan személyek közreműködésével, akik közül többen most az MSZP padsoraiban ülnek.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke a politikai elit megtisztulását nevezte elsődlegesnek, szorgalmazva, hogy a pártok és a közélet szereplői számoljanak el múltjukról. Helyesnek tartanák, ha az állambiztonsági szolgálattal való együttműködés összeférhetetlen volna a közjogi, közéleti tisztségekkel. Fodor Gábor (SZDSZ) üdvözölte, hogy a javaslat erősítené a civil kontroll szerepét az iratátadásban, és hogy megkezdődött azon törvényi okok szűkítése, amelyek alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok eddig visszatarthatták az iratokat. Kifogásolta azonban, hogy a szolgálatok bizonyos iratokat visszatarthatnak. Az SZDSZ ezért a jelenlegi formájában nem támogatja a törvénytervezetet, és az alaptörvény módosítását sem.
Szócsata a gazdatüntetésről. A szűnni nem akaró kádárizmus és az elmúlt három év mulasztásai vezettek a gazdák tüntetéséhez – mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) tegnap napirend előtt az Országgyűlésben. Hangsúlyozta, hogy meg kellett volna védeni a hazai árutermelést. A minisztériumnak meg kellett volna hoznia azokat a döntéseket, amelyekkel a legsúlyosabb helyzetben lévő mezőgazdasági ágazatok túlélhették volna a csatlakozás első éveit. A gazdák az életükért tüntetnek – jelentette ki Turi-Kovács. Pásztohy András agrárállamtitkár válaszában leszögezte: a kormány mindent elkövet azért, hogy márciusra a gazdálkodók 90 százaléka megkapja az uniós pénzeket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdák tüntetését nem a szakmaiság vezérli.

Tragédiával végződött a Székely Vágta döntője