Minden párt más ügynöktörvényt javasol

Ahány parlamenti párt, annyi álláspont – ez derült ki az ügynöktörvény általános vitájának megkezdését követően. Amíg a Fidesz száműzné a közéletből azokat, akik 1990 előtt együttműködtek a politikai rendőrséggel, addig az MSZP csak a nyilvánosság erejével szankcionálna. Az SZDSZ a jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet, és az alaptörvény módosítását sem.

Török László
2005. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A múltat bevallani nem kell félnetek, jó lesz – Burány Sándor ezekkel a szavakkal kezdte meg az ügynöktörvény vitáját tegnap a parlamentben, figyelmeztetve a mondat tagolásával járó többértelműségre. A javaslat egyik MSZP-s beterjesztője szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a múlttal ne lehessen többé visszaélni, hogy megszüntessék a különböző érdekek mentén történő kiszivárogtatásokat. A politikus egyébként a Horthy-korszak csendőrségére és titkosszolgálatára vonatkozó fellelhető anyagokat is nyilvánosságra hozná.
Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke erkölcstelennek tartja a tervezetet, ami ebben a tekintetben az MSZP múlthoz való viszonyára emlékezteti. Szerinte politikai célját sem éri el a módosító indítvány, ugyanis a médiában ezután is lesznek ügynökbotrányok. – A javaslattal párhuzamosan benyújtott alkotmánymódosítási indítványt a nemzetbiztonsági bizottság nem tartotta vitára alkalmasnak – közölte Kövér, aki úgy vélte, az MSZP-frakciónak kell vállalnia a felelősséget „Isten és ember előtt” a következményekért.
Demeter Ervin (Fidesz) úgy vélte, az indítvány az eddigiekhez képest is visszalépést jelent, mert éppen a rendszer működtetőiről, haszonélvezőiről hallgat. A Fidesz szerint az alkotmányban kellene rögzíteni: ne gyakorolhasson közhatalmat, aki 1990 előtt együttműködött a politikai rendőrséggel, annak „termékeit fogyasztotta”, illetve az irányításban részt vett. A Szövetség a pártállam valamennyi titkos dokumentumának megismerhetőségét is garantálná, bár az iratok jelentős része 1989–90-ben eltűnt, méghozzá olyan személyek közreműködésével, akik közül többen most az MSZP padsoraiban ülnek.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke a politikai elit megtisztulását nevezte elsődlegesnek, szorgalmazva, hogy a pártok és a közélet szereplői számoljanak el múltjukról. Helyesnek tartanák, ha az állambiztonsági szolgálattal való együttműködés összeférhetetlen volna a közjogi, közéleti tisztségekkel. Fodor Gábor (SZDSZ) üdvözölte, hogy a javaslat erősítené a civil kontroll szerepét az iratátadásban, és hogy megkezdődött azon törvényi okok szűkítése, amelyek alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok eddig visszatarthatták az iratokat. Kifogásolta azonban, hogy a szolgálatok bizonyos iratokat visszatarthatnak. Az SZDSZ ezért a jelenlegi formájában nem támogatja a törvénytervezetet, és az alaptörvény módosítását sem.

Szócsata a gazdatüntetésről. A szűnni nem akaró kádárizmus és az elmúlt három év mulasztásai vezettek a gazdák tüntetéséhez – mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) tegnap napirend előtt az Országgyűlésben. Hangsúlyozta, hogy meg kellett volna védeni a hazai árutermelést. A minisztériumnak meg kellett volna hoznia azokat a döntéseket, amelyekkel a legsúlyosabb helyzetben lévő mezőgazdasági ágazatok túlélhették volna a csatlakozás első éveit. A gazdák az életükért tüntetnek – jelentette ki Turi-Kovács. Pásztohy András agrárállamtitkár válaszában leszögezte: a kormány mindent elkövet azért, hogy márciusra a gazdálkodók 90 százaléka megkapja az uniós pénzeket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdák tüntetését nem a szakmaiság vezérli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.