Nehezen néz szembe a múltjával Szerbia

2005. 02. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A délszláv háborúkban részt vett valamennyi jugoszláv utódállamnak meggyűlt a baja a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Elsősorban persze Szerbiának, amely Milosevics vezetésével elindította a szörnyű vérontást, amelynek végül a nemzetközi közösség vetett végett. A horvátországi, boszniai és a koszovói háborúkat végigkísérték a legkegyetlenebb bűncselekmények. Az is bizonyos, hogy nem kapja meg minden vétkes a büntetését.
A politikának a legnagyobb fejtörést éppen a főbűnösök okozzák. Az eddig kézre került „kicsiket” kiadták, kiadják, jó részük már le is ülte a maga öt-tíz évét. Mint a többi köztársaság esetében, Szerbiában is csak a belpolitikai vonatkozásainak vizsgálatával tudjuk megérteni, hogy miért próbálnak kitérni a hágai törvényszék követelései elől. Milosevics kiszolgáltatása abban a politikai helyzetben – valamiféle forradalmi hangulatban – megvalósítható volt, s a közvélemény is tudta, hogy elkerülhetetlen. Ám úgy érezték, ezzel a nagy „vezéráldozattal” mindenki mást megváltottak. A politikai helyzet közben merőben megváltozott.
A hágai törvényszékkel való együttműködés – a bűnösök kiszolgáltatása – mára már minden Szerbiát érintő fontos kérdés alfája és omegája. Ettől függ a békepartnerségi programhoz, a NATO-hoz és az EU-hoz való közeledés, s közvetve hatással van az államközösség fennmaradására. De a koszovói rendezésre is, hiszen Koszovó az államközösséghez tartozik, nem pedig Szerbiához. Még az életszínvonal alakulását is befolyásolja, s ne csak a szankciókra gondoljunk, hanem a beruházók bizalmatlanságára, a pénzintézetektől való elzártságra. A szerb kormány most azt a taktikát választotta, hogy azt szolgáltatja ki, aki feladja magát. Ezzel pedig a nemzetért és az államért magát feláldozó hőst csinál a súlyos háborús bűncselekményekkel vádoltakból, így pedig értelmét veszti a nemzetközi igazságszolgáltatás, s Szerbia továbbra sem tud szembenézni múltjával.



Hágai leltár. A hágai vádlottak közül 17 nem került még kézre. Többségük szerb. Azok közül pedig, akik a scheveningeni fogdában vannak, 33 vádlott esetében még meg sem kezdődtek a tárgyalások, kilenc már a bírói tanács előtt áll, 16 ügye fellebbviteli szakaszban van, egy az elsőfokú ítélet kimondása után még nem élt fellebbezési jogával. 48 személynek az ügye ért véget a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Ezek közül öt arra vár, hogy a börtönbe szállítsák, 16 már büntetését tölti valamelyik európai fegyintézetben, 12 pedig már kiszabadult. Öt vádlottat felmentettek, öt esetében elvetették a vádat, öt pedig meghalt. Leggyakrabban 10–20 év közötti börtönbüntetést mondott ki a bíróság. A legrövidebb három, a leghosszabb börtönbüntetés 35 év, a legsúlyosabb pedig az életfogytiglani volt, de ez még nem jogerős.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.