Nem adnak pénzt gyógyfürdőfejlesztésre

Jelentős veszteségeket okoz a hazai gyógyfürdőknek, hogy a beutaltak kezelési költségeinek csak kisebb részét állja a társadalombiztosítás. Bár jogszabály rendelkezik róla, immár másfél éve nem került sor ártárgyalásokra az érintett vállalkozások és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) között. Ráadásul értesüléseink szerint egy év elején életbe lépett rendelkezés alapján az Európai Gazdasági Közösség (EGK) állampolgárai is ingyen igénybe vehetik – beutalóval – a hazai gyógyfürdők szolgáltatásait, aminek beláthatatlan következménye lehet. A hazai gyógyturizmus helyzetével ma foglalkozik a parlament kijelölt albizottsága.

Közel két éve, egészen pontosan 2003 októberében született meg az utolsó megállapodás a hazai gyógyfürdő-szolgáltatások ártámogatásáról annak ellenére, hogy – az erre vonatkozó kormányrendelet értelmében – minden év áprilisáig meg kellene állapodni az adott évre érvényes összegekről. Komoly csúszásban van tehát a kormányzat – nyilatkozta lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes tagja. A képviselő kiemelte: a kabinet mulasztott abban is, hogy nem tette közzé: az EGK állampolgáraira vonatkozó, január elsején életbe lépett nemzetközi egyezmény mit tartalmaz pontosan. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy a gazdasági közösség tagországaiból a beutaltak ingyen vehetik igénybe gyógyfürdőinkben a térítésmentes szolgáltatásokat. Ám ma még senki sem tudja, ugyanez vonatkozik-e ránk is, hogy mely országokba érvényesek tehát a hazai beutalók, és a külföldi vendégeket pontosan milyen feltételekkel kezelhetik nálunk. Ugyanis nemzetenként más és más e megállapodás tartalma. Ezt pedig a kormány máig nem tette közzé, amelynek következtében a gyógyfürdők kénytelenek sorra elutasítani a külföldiek beutalóit.
A fürdők átlagosan 15 százalékos emelést kérnek, s ezzel az OEP által elfogadott árszint még mindig csak a szolgáltatások önköltségét érné el. A jelenlegi finanszírozás a valós piaci árnak mindössze az egyharmadát teszi ki, ami a fürdőknek veszteséget jelent – állapította meg Bánki Erik. A honatya szerint az igazi áttörést az jelentené, ha az OEP nemcsak a rehabilitációs kezelésekre nyújtana támogatást, hanem a megelőzést segítő szolgáltatások részbeni vagy teljes megtérítését is felvállalná. Erre Európában már akadnak működő példák. Ilyen Németországban a „stuttgarti kúra”. Ez egy olyan szisztéma, amely a biztosítottak egészségének megőrzését szolgálja, évente maximum két alkalommal egyhetes kúrát vehetnek igénybe a jogosultak. A részletes állapotfelmérés, étkezési és életmód-tanácsadás mellett betegségeket megelőző gyógyászati kezeléseket is igénybe vehetnek. A kúra költségeit egyharmad-egyharmad részben az egészségbiztosító, a munkaadó és a munkavállaló állja. A hazai gyógyfürdők meglévő kapacitásai elegendőek volnának arra, hogy a megnövekedett belföldi igényeket kielégítsék – hangoztatta a szakember.
Óriási hiba volt, hogy megszüntette a kormány a fürdőkben praktizáló reumatológus szakorvosok gyógyászati kezelésekkel kapcsolatos felírási jogát. A jogszabály életbe lépését megelőzően a fürdők vezetői jelezték, hogy jelentős gondokat okoz a módosítás. Bánki Erik elmondta: négypárti egyeztetést kezdeményezett az ügyben, s ennek során arra figyelmeztetett, hogy a rendelet jelentős torlódást idézett elő, Budapesten és a nagyobb városokban 3-4 hetes várakozással kellett számolniuk a rászorulóknak. Ugyanakkor az egyeztetés sikerrel járt, és a négypárti összefogásnak köszönhetően a kormányt is sikerült meggyőzni a módosítás életképtelenségéről. Ugyanakkor az esetleges visszaéléseket meg kell akadályozni. Ennek eszköze nem a kezelések felírási rendjének megváltoztatása, hanem az ellenőrzések szigorítása lehet. Bánki Erik szerint a gyógyászati kezelések felírási rendjének megváltoztatása jelentős bevételkiesést okozott, és valójában az összes nagy fürdő – beleértve a budapestieket is – veszteséggel zárta a tavalyi évet.
Nem kedvezett az ágazatnak az sem, hogy a külföldi, belföldi vendégek száma csökkent 2004-ben – mondta a szakember. Kedvezőtlenül hatott, hogy gyenge volt a nemzeti marketing és leálltak a turisztikai fejlesztések. Az idegenforgalom az egyik legfontosabb devizatermelő ágazat a költségvetésben, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az a szegmens, ahol a leggyorsabban térülnek meg a fejlesztési támogatások. Ezzel szemben hazánkban egyre kevesebb pénzt fordítanak a
gyógyturizmus fejlesztésére. Az ágazat kimaradt a Nemzeti fejlesztési tervből, s felszámolták a Széchenyi-terv tízéves egészségturizmus programját. Bánki Erik azt szorgalmazza, hogy idén mindenképp kerüljön sor az ártárgyalásokra, s ennek érdekében levelet írt Rácz Jenő egészségügyi miniszternek, kérve a helyzet mielőbbi rendezését.

---