A szegedi Széchenyi tér 8. szám alatti önkormányzati tulajdonban lévő épület 28 bérlője előbb megdöbbenéssel, majd kétségbe esve vette tudomásul, hogy közel tízmilliós hátralékuk van a fűtési díj befizetésében. Erről a város cégének, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Rt.-nek (IKV) a gazdasági igazgatója tavaly novemberben levélben tájékoztatta őket. Az IKV jelezte: elmaradt gázfogyasztás és a gázkazán karbantartása címén összesen 9,88 millió forintot kíván a bérlőktől beszedni, egyben felszólította őket, hogy 15 napon belül rendezzék a tartozásukat. Mint kiderült, a gázszolgáltató Dégáz Rt. 2001 februárja és 2003 novembere között másfél éven át nem olvasta le a ház gázfogyasztását mérő óra állását, viszont egy becsült fogyasztást hónapról hónapra megállapított az IKV számára. A Dégáz ugyanis nincs közvetlen kapcsolatban a ház bérlőivel, ügyfele a bérlőkkel szerződéses viszonyban álló IKV. Amint kiderült, hogy hátralék halmozódott fel, az IKV rendezte a tartozást, így a lakók most az IKV-nak tartoznak. Az önkormányzati cég azonban nemcsak a Dégáz felé fennálló tartozását kívánja behajtani a lakókon, hanem egyéb költségekkel – mint a már említett kazánkarbantartás – is megnövelte az ominózus összeget, így jött ki a közel tízmilliós számla. Az egy bérlőre jutó 170 és 670 ezer forintos hátralék mellett a lakóknak természetesen továbbra is ki kell fizetniük a havi fűtésszámlát, amely most már valóban mérésen alapszik. A bérlők azonban nem tudják rendezni a tetemes összeget, még a felajánlott részletfizetés igénybevételével sem.
– Amikor elolvastuk az IKV által kiküldött levelet, majdnem lefordultunk a székről – mondja az egyik bérlő, Elekes Mária ügyvéd, aki az IKV-nak küldött válaszlevelében kifejti: mindeddig becsületesen fizették a kiszámlázott díjakat, épp ezért példátlan a cég eljárása. A lakók kedélyét tovább borzolta, hogy a helyi sajtóban mind a Dégáz, mind az IKV illetékese kijelentette: amikor a lakók irreálisan alacsony fűtésszámlát kaptak, akkor egyikük sem panaszkodott. Ám a bérlők csaknem akkora összeget fizettek a kérdéses időszakban is, mint azt megelőzően. A lakók azt is sérelmezik, hogy jóformán csak a befizetendő összeget közölte velük az IKV, tételes elszámolás azonban nem történt. A felháborodás és a komoly sajtóvisszhang hatására januárban a Dégáz és az IKV képviselője – helyi politikusok közvetítésével – lakossági fórumon vitatta meg a bérlőkkel a kialakult helyzetet. A kétórás fórumot a bérlők részéről sírásba csukló hangok és állandó elégedetlen moraj kísérte. A lakók jelezték: ők jóhiszeműen jártak el, ezért nem értik, miért rajtuk akarják behajtani a teljes összeget. De más problémák is felvetődtek a vita során, így a külső szemlélő számára is hamar világossá vált: az utólagos számlázással kapcsolatban valami tényleg nem stimmel.
Történt ugyanis, hogy 2000-ben új kazánt szereltek föl a régi helyére a házban. Akkor azt ígérték a lakóknak, hogy az új kazán majd energiatakarékosabb és korszerűbb is lesz, mint a régi, amely nemcsak ennek a háznak, hanem a szomszéd épület bankfiókjának a fűtését is biztosította. (Árulkodó tény viszont, hogy az említett bankfiók továbbra is a régi kazánt használja, számukra tehát megfelel.) Ezzel szemben viszont nem lett energiatakarékos a fogyasztás, hiszen annak ellenére, hogy a lakások hőmérséklete sohasem haladja meg a 19 Celsius-fokot, a gázfogyasztás – mint a példa mutatja – egyáltalán nem lett kisebb. Sőt, a fűtésszámlán megjelölt összeg az öt évvel korábbival összehasonlítva 120 százalékkal lett magasabb – mondják a lakók. Persze a fűtési díj nemcsak a gázfogyasztást tartalmazza, hanem – mint kiderült – egyéb költségek mellett az új kazán milliós nagyságrendű karbantartási díját is. Ez pedig ugyancsak vörös posztó a bérlők szemében, hiszen szerintük az új kazánra többéves garanciának kellene lennie, így javítása nem kerülhet pénzbe, főleg nem annyiba, amennyiből egy új kazánt is lehetne vásárolni. Állítják továbbá, hogy a kazánt üzembe helyezése óta egyáltalán nem javították, így ezen a jogcímen nem is követelhet pénzt a lakókon az IKV, különösen, hogy az önkormányzati cég és a bérlők között meglévő szerződésben nem is szerepel a karbantartás lakók általi finanszírozásának kötelezettsége. A bérlők azt sem értik, hogy ha 2003 októberében a Dégáz végül leolvasta a ház mérőóráját, és ezt közölte is az IKV-val, miért telt el egy év ezt követően, amíg végül a lakók is megtudhatták, hogy hiba történt. A fórumon felszólaló, már említett Elekes ügyvédnő számon kérte az IKV-n, miért nem küldött tételes elszámolást számukra, és azt tudakolta: 2004-es vagy korábbi árakon és mikori áfavonzat szerint számították ki a lakókra hárítani kívánt összeget. A bérlők álláspontját osztotta a fogyasztóvédelmi egyesület képviselője, Varga József is, kijelentve, hogy az eddigi információk alapján a Dégáz és az IKV hibázott, a cégek álláspontja mégis az: fizessen a lakosság.
Kele Sándor Zsolt, a Dégáz igazgatóhelyettese elmondta: elképzelhető, hogy annyiban hibáztak, hogy másfél éven át elmulasztották leolvasni a mérőórát (erre azonban nem tudott magyarázattal szolgálni). Kijelentette ugyanakkor, hogy az IKV által számukra utólag megfizetett összeg mögött a ház által valóban elhasznált gázmennyiség áll, ezt tanúsítja a mérőóra állása, ez tehát aligha lehet vitás. 2003, a gázóra leolvasása óta pedig – fogalmazott az igazgatóhelyettes – nincs probléma a fogyasztás megállapításával. Ezt persze a lakók másképp látják, hiszen sokallják a kifizetendő összeget. Az IKV által megállapított fűtési díj ugyanis egy 120 négyzetméteres lakás esetén évi 360 ezer forint, ami lényegesen magasabb, mint a környező épületekben – mondják a lakók. Baranyi Irén, az IKV gazdasági igazgatója szerint igaz, hogy küldtek egy fizetési felszólítást a lakóknak, de a második felszólítás kiküldésére annak ellenére nem került sor, hogy senki sem fizetett. A gazdasági igazgató elmondta: akkor tudnak tételes számlát kiállítani a lakóknak, ha a gázfogyasztás becsült mértékét a rendelkezésre álló számok alapján a Dégáz elküldi számukra. A fórum végén mind ő, mind a Dégáz képviselője ígéretet tett arra, hogy közösen újra átnézik a meglévő számlákat és iratokat, és ha hiba került a számításaikba, módosítják az elszámolást.
A lakóknak ez persze kevés, hiszen ha a két cég mindent rendben találna, akkor sem tudnák nyugdíjukból vagy havi fizetésükből a több százezerre rúgó hátralékot kifizetni. Az ügy februárban folytatódik, de a lakók állítják: ilyen magas összeget nem fognak kifizetni, s ha kell, peres úton szereznek érvényt igazuknak.
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
