Pártjavaslatok az ügynöktörvényre

Benyújtotta tegnap a parlamentnek az ügynökkérdésről szóló törvényjavaslatát a Fidesz, ami az előző rendszerben keletkezett összes pártállami iratanyagot kutathatóvá tenné. A Political Capital politikai elemző intézet közben tizenkilenc nevet tartalmazó listát tett közzé, amelynek szereplői korábban beismerték, hogy valamilyen formában együttműködtek állambiztonsági szervekkel.

A pártállami időszakban keletkezett iratanyag egészének kutathatóvá tételét indítványozza a Fidesz, mivel a párt szerint nem elégséges csak a III-as főcsoport amúgy is széthordott papírjainak nyilvánosságra hozása. Demeter Ervin volt titokminiszter kérdésünkre elmondta, javaslatuk pontosítaná, ki minősíthető ma közszereplőnek: mindazok, akik jelenleg is az átvilágítás alá esnek. A Fidesz már beterjesztette a javaslatát a parlament elé. Ennek egyik része az alkotmánymódosítás, amelyben azt szorgalmazzák, hogy ne gyakorolhasson közhatalmat az a személy, aki saját akaratából volt besúgó, illetve az, aki pozíciójából fakadóan olvasta a jelentéseket. Demeter szerint a felekezeti elöljárók nem közhatalmat gyakorló személyek, így őket nem érintené a szankcionálás.
A politikus úgy vélte, hogy felül kell bírálni a titkos minősítésű iratokat, amelynek során figyelembe kell venni a jelenlegi szolgálatok érdekeit is. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megfelelően tudna dönteni arról, hogy bizonyos papírok titkosítását továbbra is fenn kell-e tartani, vagy sem. Egyben felszólítanák az embereket, hogy aki az állampárti titkosszolgálat iratait birtokolja, harminc napon belül szolgáltassa be azokat a történeti levéltárba, ellenben ha azokat megsemmisítené vagy eltitkolná, szabadságvesztéssel lennének sújthatók. Megjegyezte azt is, hogy az iratok minősítésére 2009-ig van lehetőség, amelyet a Fidesz felgyorsítana, s 2005 végéig végezne ezzel a feladattal. Érdeklődésünkre elmondta: azokat a jelentéseket, amelyeket olyan személyek készítettek, akik nem voltak a szolgálat tagjai, s nem is voltak közszereplők, csak azok ismerhetnék meg, akikről azok szóltak. Ezen besúgók nevét saját felelősségre hozhatnák nyilvánosságra az áldozatok.
Burány Sándor szerint a töredékes ügynöklisták félreértésre adnak okot. A szocialista képviselő a tárgyilagos megítéléshez a nevek mellett a tevékenység pontos tartalmát is ismertetné. Az MSZP a Fidesz javaslatával szemben úgy gondolja, hogy nem kell szankcionálni az együttműködőket, mert „épp elég, ha megismerhetővé tesszük, ha bevalljuk ezt a múltat”. Burány úgy véli, hogy pártja törvényjavaslata az eddigi legteljesebb nyilvánosságot teremtené meg.
A történelmi tisztánlátás érdekében az MDF támogatná, hogy az ügynökök mellett az egykori titkosszolgálati rendszer egész építménye megismerhetővé váljon – közölte tegnap Dávid Ibolya. Azt szeretnék, ha olyan törvény születne, amely lehetővé tenné az ügynökök és a hálózati személyek nevének nyilvánosságra hozatalát. Ugyanakkor megjegyezte: 700-800 ezer oldal anyag értelmezéséhez és feldolgozásához pénz és idő kell.
Az MDF is azt szorgalmazza, hogy egyes közbizalmi, közhatalmi tisztségeket ne tölthessenek be azok, akiknek titkosszolgálati múltja van. Arra a felvetésre, hogy a nyilvánosság vonatkozzon-e a közszereplők mellett a civilekre is, Dávid Ibolya úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság korábbi döntései szerint csak a közszereplők átvilágíthatók, ezen a kereten belül mérlegelhető az adatok és a nevek nyilvánosságra hozatala.
Horn Gábor, a párt ügyvivője a szabad demokraták álláspontjának igazolását látja a Political Capital által megjelentetett lista népszerűségében. A politikus szerint a múltat nem lehet lezárni, az áldozatoknak, az egykori megfigyelteknek és az egykori megfigyelőknek is érdekük, hogy a kérdés egyszer és mindenkorra lekerüljön a napirendről. Az SZDSZ-es képviselő a készülő levéltári törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy pártja visszatérne a kormány és a két koalíciós párt által egyeztetett javaslathoz, amelyet „a múlt héten az MSZP felrúgott”, és amely a teljes nyilvánosság mellett foglal állást.

---