Nagy meglepetést okozott a Magyar Nemzeti Bank mellett működő monetáris tanács, amikor is a múlt hétfőn radikálisan csökkentette az irányadó kamatszintet. A döntés hátterében az áll – legalábbis a testület által kiadott közlemény alapján –, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal érhetők el a 2005, illetve 2006 végére kitűzött inflációs célkitűzések. A grémium ezentúl megállapította azt is, hogy a pénzromlás mértéke a várakozásoknál is gyorsabban csökkent. (A KSH friss jelentése szerint januárban az éves fogyasztóiár-index 4,1 százalék lett; az infláció a tavaly májusi 7,5 százalékos tetőzés után lelassult.) A kedvező folyamat továbbviteléhez azonban szükség lesz a gazdaság egészében a „fegyelmezett béralakulásra, illetve arra, hogy a nominális bérek alkalmazkodjanak az alacsonyabb inflációs kilátásokhoz” – áll még a monetáris tanács jelentésében, amely szerint 2005-ben a külső egyensúly valamelyest javulhat amiatt, hogy gyarapodhatnak a lakossági megtakarítások, a növekvő működőtőke-beáramlásnak tulajdoníthatóan pedig a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása válhat könnyebbé.
Járai Zsigmond, az MNB elnöke egyébként a múlt heti, elemzők által meglehetősen bátornak minősített döntés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a több éve következetes monetáris politika legfőbb eredményének tekinthető, hogy az infláció csökkenésével végre belátható közelségbe került az árstabilitás elérése és az euróbevezetés inflációs követelményének teljesítése.
Járai szerint 2005-ben a dezinfláció tovább folytatódik, az év végére 3,6 százalékra, 2006 decemberére pedig 3,4 százalékra csökken az egy évre visszatekintő infláció.
A jegybank a fent idézett inflációs jelentésében kitért arra is, hogy idén a bruttó hazai termék növekedése várhatóan éves átlagban 3,8 százalék lesz. A folyó fizetési mérleg az MNB szerint az idén 7,7 milliárd euró hiánnyal zár majd, ami a GDP-hez mérten 8,7 százalék lesz. Az előző, novemberi jelentésében hasonlóan 7,7 milliárd euróra várta az idei folyó fizetésimérleg-hiányt az MNB.
A forint a rekordmértékű jegybanki kamatcsökkentés után sem gyengült, így a kormány részéről továbbra is nyomás nehezedik az egyelőre Gyurcsány Ferenc által delegált tagjai nélkül munkálkodó monetáris tanácsra – jegyezte meg összeállításában a HVG, amely szerint a nemzeti valuta erősödésének magyarázata lehet, hogy a külföldi befektetők még mindig elég nagynak tartják a kamatkülönbözetet ahhoz, hogy magyar állampapírokba invesztáljanak, s forintkeresletük magasan tartotta az árfolyamot.
– A forint árfolyamának jelenlegi erősödése már nem érdeke a magyar gazdaságnak, de a stabilitást fenn kell tartani – fejtette ki a témában a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI jelentése alapján egy sajtóbeszélgetésen. „Már nem az erős, hanem a stabil forint fenntartásában érdekelt a Magyar Nemzeti Bank” – mondta Járai Zsigmond, aki kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nem a jegybank tartja a forintot az intervenciós sáv legfelső szélén, az „magától van ott”. Kijelentette: a stabil és erős forint hozzájárult ahhoz, hogy az infláció ilyen alacsony lett, de már nincs szükség ilyen erős forintra, az inflációs cél eléréséhez. A jegybankelnök véleménye szerint a piac tartja jelenlegi helyén a forintot. „Mi nem próbáljuk befolyásolni az árfolyamot. Nem örülünk neki, mert nagyon közel van az intervenciós sáv széléhez, de ha ez a piacnak az értékítélete, akkor legyen itt” – tette hozzá. A jegybank elnöke kijelentette, hogy részben azért ilyen alacsony az infláció, mert az európai uniós csatlakozás miatt megerősödött importverseny, az élelmiszerpiacon lenyomta az árakat.
*****
A kormány szerint optimista az MNB. A kormány reméli, hogy a 3,4 százalékos inflációs prognózis nem optimistább a valóságnál – mondta a jegybankelnök előrejelzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Batiz András kormányszóvivő. A kabinet örömmel vette, hogy az MNB elnöke belátta, a kormány gazdaságpolitikája és így a magyar gazdaság jó irányba halad – jelentette ki a szóvivő. „A kormány szerint a reális inflációs szint az év végére várhatóan alacsonyabb lesz a tervezett 4,5 százalékosnál, de magasabb a jegybankelnök prognózisánál” – mondta Batiz.
Holnaptól új tagok a monetáris tanácsban
Mádl Ferenc köztársasági elnök Neményi Juditot, Bánfi Tamást, Bihari Pétert és Csáki Csabát március 1-jei hatállyal kinevezte a monetáris tanács új tagjává – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. A köztársasági elnök a kinevezési okmányokat ma adja át. Mint ismert, a miniszterelnök február végén tett előterjesztést a köztársasági elnök részére a monetáris tanács négy új tagjának kinevezésére.
Járai Zsigmond a tanács ülése után kifejtette: nem tartja törvényesnek a leendő tagok jelölési folyamatát, mivel a miniszterelnök nem kérte ki előzetesen a jegybankelnök véleményét a jelöltekről, így az MNB álláspontja szerint újra kell indítani a jelölési folyamatot.
Megírtuk, a procedúra azt követően kezdődött el, hogy a parlament december 14-én módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló – a köztársasági elnök által első körben visszaküldött – törvényt, amely beleszólási lehetőséget teremt a kormányfőnek arra, hogy tagokat jelöljön a monetáris tanácsba.
Gyurcsány Ferenc kormányfő egyetért Járai Zsigmond jegybankelnökkel abban, hogy a forint stabilitása fontosabb a forint erősségénél. „A forint stabilitása fontosabb nemzeti cél annál, hogy a forint ennyire erős legyen” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc az MTI-nek, utalva arra, hogy a forint jelenleg az intervenciós sáv szélét 2 forintra megközelítette. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság, a termelők és a szolgáltatók érdekét a jelenleginél olcsóbb forint szolgálja.
