Talán nem véletlen e sok Oscar-jelölés, a film nyüzsög a sztároktól – Leonardo DiCaprio, Cate Blanchett, John C. Reilly, Alec Baldwin, Jude Law, Willem Dafoe –, a rendező neve sem ismeretlen. A film egy nagy amerikai, Howard Hughes életébe pillant bele, a látvány lenyűgöző, emellett van szerelem, kaland, őrület, versengés, zuhanás és persze sok-sok repülés. Szinte minden itt van, egy hatalmas nagy masszává gyúrva, amelyet mintha kicsit rosszul főztek volna ki, a tészta csak nyúlik, tekeredik, s mintha sehol nem lenne a vége. Pedig Scorsese kicsit olasz is.
A film Howard Hughes (Leonardo DiCaprio) közel húsz évét mutatja be. A nagy férfi életét a húszas évektől a negyvenes évek végéig követi Scorsese: ebben az időszakban örököl hatalmas vagyont az ifjú Hughes, amelyből szeretné elkészíteni a Hell’s Angels című első világháborús filmet, amelyet telezsúfol repülőgép-mutatványokkal. Az alkotás a korszak legdrágább filmje lett, s nem nagy stúdiók, hanem a saját pénzéből készült. Innentől nincs visszaút: az iparmágnás, a filmrendező és később producer a repülés rabja lesz, repülőket tervez, sebességi rekordokat döntöget, három nappal lenyomja Lindberghet, a harmincas években megvásárolja a TWA légitársaságot, vezeti az RKO Pictures-t, mulat. Közben szerelmek, nagy dívák jönnek-mennek, felbukkan a színen többek közt Katherine Hepburn (Cate Blanchett), Ava Gardner (Kate Beckinsale) is Hughes oldalán. Mindeközben nem csupán gyarapodó ellenfeleivel kell megküzdenie, hanem saját magával is: tisztaságmániás, akár egy-egy szösz is teljesen ki tudja készíteni, s a nyilvános vécé kilincsét se meri megfogni, ráadásul néha rájön egy-egy roham, amikor ugyanazokat a szavakat ismételgeti perceken, órákon át. A jövő útja, a jövő útja, a jövő útja ….
Mégis: hiába a sztárok, az érdekes élettörténet, az őrület lassú kifejtése, a film egyszerűen unalmas. Hiába alakítja meglepően jól Leonardo DiCaprio Howard Hughes félig őrült szerepét, hiába a „nevek”, jó játékok, nehezen birkóznak meg a 170 perccel. Ezen nem segít a rengeteg látványos jelenet, a légi parádék, az olykor lenyűgöző látvány (az egyik leglátványosabb, amikor Hughes repülőjével Beverly Hillsre zuhan, a szárny palotákat szel ketté…), az élethű húszas–harmincas–negyvenes évek, a történet lassan döcög. Röviden: ha az Aviatort a megkísértett taxisofőr látná, bikaként dühöngene az aljas utcák egyik nagymenő kaszinójának félhomályában.
(Aviator, feliratos amerikai film, 168 perc. Rendezte: Martin Scorsese. Forgalmazza a Mokép.)
origo.hu
Elképesztő, ma már kora reggel elesett az M3-as
