Szlovákiai munkavállalók Észak-Magyarországon

Naponta több ezer szlovák állampolgár lépi át az észak-magyarországi határt, munkahelye felé tartva. Szlovákiában jelenleg közel harmincszázalékos a munkanélküliségi ráta, ám a magyarországi munkavállalás a magasabb minimálbér miatt is vonzó lehet északi szomszédainknak.

Hazánk uniós csatlakozása után egyre több szlovák állampolgárságú munkavállaló jelent meg az észak-magyarországi térségekben. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője, Mózes István elmondta: a megyében évek óta jellemző, hogy nagy számban dolgoznak szlovák állampolgárok, akiknek többségét a Komáromi Ipari Parkban s az Esztergom és Dorog térségében lévő, multinacionális cégek üzemeiben foglalkoztatják. Azt követően, hogy hazánk belépett az unióba, s az újonnan csatlakozó országok megnyitották saját munkaerőpiacukat, e tendencia erősödött. A megyében tavaly decemberben összesen 6083 szlovák állampolgár dolgozott bejelentve, akiket jellemzően gyártósori szerelő vagy operátor munkakörben foglalkoztattak.
Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében is működnek cégek, amelyek kénytelenek a határon túlról toborozni. Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondása szerint a megyében tavaly év végén háromezer bejelentett külföldi állampolgár dolgozott, közülük 1471 szlovák állampolgár volt. Ám az igazgatónő úgy becsüli, hogy a megyében foglalkoztatottak száma valójában sokszorosa a hivatalosan bejelentettnek. A munkáltatók naponta ezrével szállíttatják a munkásokat, akiket külföldi munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül foglalkoztatnak – hívta fel a figyelmet Rimányiné. A szlovákiai dolgozók nagy része betanított munkát végez, emellett nagy számban tevékenykednek az építőiparban. Míg nálunk 57 ezer forint a minimálbér, addig északi szomszédunknál körülbelül 40 ezer forintnyi korona, s ez nagyon ösztönzővé teszi a szlovák munkaerő-kölcsönző cégek számára az ottani munkaerő magyarországi foglalkoztatását. E tendencia munkaerő-piaci gondokat vet fel, valamint jelentős adó- és társadalombiztosítási járuléktól fosztja meg az országot. Elmondható azonban, hogy a vállalatok többsége elsősorban a helyi munkaerő-kínálatból próbál gazdálkodni, de ha hullámzó megrendeléseik nagyobb létszámot igényelnek, akkor külföldi munkavállalókat is foglalkoztatnak. Ezt a Philips kommunikációs igazgatója, Blazsevácz Péter is alátámasztotta, hiszen mint mondta, a társaság a Győr környéki területen, leginkább Szlovákiában tudott munkaerőt találni. A körülbelül 700, a Philipsnél dolgozó szlovák állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos bért kap, s a cég a szállításukat is intézi.
Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, a megyében idén januárban 634 bejelentett külföldi állampolgárt foglalkoztattak, közülük 398 szlovák állampolgárságú volt. Döntő többségüket a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, valamint a kereskedelemben, az egészségügyi és szolgáltatási szektorban alkalmazzák. A salgótarjáni Salkon Rt. textilgyár vezetője, Rafael Károlyné arra világított rá, hogy társaságuk azért alkalmaz szlovák állampolgárokat, mert hazánkban kevés a szakképzett munkaerő, nincs utánpótlás, mivel kevesen tanulják ki a ruhaipari szakmát. Mint mondta, keresgélnek a magyar munkaerőpiacon is, de már belefáradtak.