Elsősorban azzal érvel Tajvan az évek óta tartó vita során, hogy WHO-tagságának semmi köze a politikához, tisztán egészségügyi megfontolások indokolják, ám ha a szigetország megfigyelői státust sem kap a szervezetben, az nem csupán a huszonhárommillió tajvani polgár, de közvetve a világ teljes népessége számára is jelentős veszélyekkel járhat. Kína arra hivatkozik, hogy Tajvan tagsága sértené a népköztársaság függetlenségét, hogy nincs precedens a Tajvanhoz hasonló státusú államok WHO-tagságára, és hogy Peking a tajvani állampolgároknak is garantálja az egészségügyi ellátást. Ezzel szemben Kína állami költségvetéséből soha egyetlen jüant sem fordított a tajvani állampolgárok egészségének védelmére, sőt minden lehetséges nemzetközi fórumon akadályozza a szigetország együttműködését az egészségügyi világközösséggel, s ez Tajpej szerint kimeríti az „egészségügyi apartheid” fogalmát. Mellesleg a WHO-ban például Palesztina is megfigyelői státust élvez, mindemellett Tajvan sokszor bizonyította, kész tenni a világ egészségéért – 1997 óta az ország több mint 373 millió dollárral támogatta más régiók egészségügyét. Kína nemigen lenne képes jobb egészségügyi ellátást nyújtani Tajvannál, hiszen a szigetországban csaknem négyszer akkora az egy főre jutó kórházak száma, mint a népköztársaságban.

A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány