A Magyar Népköltészet Tára ötödik köteteként jelent meg Magyar Zoltán könyve, a Kalotaszegi népmondák. Az Erdély kapujának mondott, Kolozsvár közelében fekvő tájegység a néprajz kutatóit sokat foglalkoztatta. Az ismert utazó, Kőváry László irányította rá a figyelmet, majd Jankó János dolgozta fel elsőként monográfia formájában a környék történetét, föld- és néprajzát. A táj gazdag hagyományvilágának kutatása és megmentése kapcsán külön fejezet illeti „Kalotaszeg nagyasszonyát”, báró Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkát, aki Bánffyhunyadon élt, és egész életét az itteni históriák, szokások, ünnepek és díszítőmotívumok, röviden szólva: a tradíció kutatásának szentelte. Az ő örökébe lépett Kós Károly, akit Kalotaszeg emblematikus alakjaként tartunk számon.
A most közreadott könyv a XX. század végén gyűjtött gazdag anyag foglalata. Tartalmaz eredetmondákat csillagokról, csodatévő növényekről, szélről és földrengésekről, aztán olyan történeti mondákat, amelyek sokfelé megtalálhatók – Attila kardja, Szent László és a kun, Mátyás király meg a kolozsvári bíró –, ám olyanokat is, amelyek helyi eseményeket, hősöket és földrajzi hagyományokat idéznek, illetve régvolt csodavilágok emlékét őrzik. Szólnak elsüllyedt templomokról és szekerekről, kővé vált állatokról, elásott kincsekről és ádáz haramiákról, látóemberekről meg a természetben felismerhető jósjelekről: hullócsillagokról, madarak furcsa röptéről és maguktól megkonduló harangokról. Szent és elátkozott helyekről, amelyek a középkori „szakrális földrajz” emlékeztetői. Tündérek, lidércek és ördögök, hegyi óriások és kígyóvá, dongóvá, kecskévé meg sündisznóvá változó boszorkányok tüsténkednek a mondákban és mesékben. Sárkányok meg garabonciások. Táltosok és halálmadarak – egy rég elmerült világ tán utolsó hírmondói. Ám hogy az újabb idők hiedelmei is nyomot hagynak itt-ott a népi képzeleten, azt mi sem mutatja jobban, mint az a hiedelem (Magyarvistán jegyezték fel), amely repülő csészealjról tudósít.
A kötet előszava arra is utal, milyen hatással voltak a helyi hiedelmekre a környező tájak mondái és regéi, elsősorban a mezőségiek meg az aranyosszékiek, ám a román folklór is. De bármilyen gazdag is Kalotaszeg hagyományvilága, mint a szerző jelzi, mára – a hagyományos paraszti életforma felbomlásával – egyre inkább „statikussá dermed”.
(Magyar Zoltán: Kalotaszegi népmondák. Balassi Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3800 forint)

Megható búcsú – elsírta magát a kamerák előtt Csuti