Tisztázzák Johan Béla szerepét

Egyelőre nem változtatják meg a Csehák Judit-féle népegészségügyi program elnevezését. A névadó Johan Béla 1944-es szerepét szakértők vizsgálják meg – döntött tegnap a parlament egészségügyi bizottsága, a Fidesz kezdeményezését elfogadva. A tudóst egy civil szervezet vádolta először tevőleges antiszemitizmussal, majd MSZP-s és SZDSZ-es politikusok kezdeményezték nevének törlését a programból.

Szarka Ágota
2005. 02. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csehák Judit, a Medgyessy-kormány szocialista egészségügyi minisztere terjesztette be azt a népegészségügyi programot, amelynek névadója Johan Béla lett, amit a parlament 2003-ban négypárti konszenzussal fogadott el. Később azonban szemfüles civil szervezetek kiderítették: a hazai járványügyet megszervező, és politikával egyébként nem foglalkozó Johan a Sztójay-kormány államtitkára volt. A névváltoztatás ügyében Gusztos Péter, Fodor Gábor, Mézes Éva (SZDSZ), Suchman Tamás, Hárs Gábor és Szabó Zoltán (MSZP) nyújtott be önálló indítványt.
Ennek nyomán tegnap egyórás indulatos vita alakult ki az egészségügyi bizottságban. Selmeczi Gabriella (Fidesz) lapunknak elmondta: Johan Béla kimagasló alakja volt a magyar egészségügynek, akinek tisztességét évtizedekig nem kérdőjelezte meg senki. Munkásságát olyan jeles tudósok méltatták, mint Szent-Györgyi Albert. Második világháborús szerepéről teljesen ellentmondó értékelések léteznek: míg egyes történészek a zsidóüldözésekben való bűnrészessége mellett törnek lándzsát, más dokumentumok azt bizonyítják, sok zsidó orvos köszönheti neki életét. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: senkit sem lehet elítélni, ha bűnösségére nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok, ám Johan Béla szerepe kapcsán pillanatnyilag túl sok a megválaszolatlan kérdés. A Fidesz éppen ezért azt javasolta, hogy történészekből álló szakértői csoport tisztázza, megalapozottak-e a Johan Bélát ért vádak.
Mint ismert, Johan Béla 1944-ben, a német megszállás alatt működő Sztójay-kormány egészségügyért felelős államtitkára volt. Nevéhez kötődik az egykori Köjál létrehozása, a falusi egészségügyi szolgálat megszervezése és az első magyar penicillinkészítmény bevezetése.
A Csehákot váltó Kökény Mihály a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kérte; a Történettudományi Intézet egy osztályvezetőjének jelentése szerint Johan Béla nevének használata nem kívánatos. A jelentés alapján Rácz Jenő – a Kökényt váltó – egészségügyi miniszter bejelentette: nem használják a megnevezést. Kökény az egészségügyi bizottság tegnapi ülésen elmondta: az Akadémia elnöksége nem foglalkozott a Történettudományi Intézet jelentésével, ezért ő is azt indítványozta, hogy a bizottság hívja meg az MTA elnökét és más szakértőket, a döntést pedig addig halaszszák el.
Az Országos Közegészségügyi Intézet 1989-ben vette fel Johan nevét, s szobrát felavatták az intézet kertjében. Ekkor Csehák Judit az egészségügyi tárca vezetője volt. Az 1983-ban elhunyt tudós tagságát a Magyar Tudományos Akadémia 1989-ben állította vissza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.