A 2000 című irodalmi és társadalmi havilap tavaly novemberi számában közölt le két 1976-ban íródott rendőri jelentést, mely a „Debreceni” fedőnevű III/III-as titkos megbízottal (tmb.) folytatott beszélgetésekről készült. A jelentésekből az érdekeltek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ügynök nem lehet más, mint Kováts Zoltán, a szegedi egyetem tanárképző főiskolai karának nyugalmazott főiskolai docense. Ezt követően Kováts a Délmagyarország című megyei napilapban nyilatkozott arról, hogy 1970 és 1976 között valóban kapcsolatban állt a III/III-as Főcsoportfőnökséggel, de mint mondta, kapcsolata ekkor megszakadt összekötőivel, mert – mint az interjúban fogalmazott: „Valószínűleg elfogyott a türelmük, hiszen addig is használhatatlan, jelentéktelen adatokat szolgáltattam.”
Lapunk megkereste Kováts Zoltánt, de ő jelezte: nem kíván az ügyről nyilatkozni. Azt azonban nekünk is megerősítette, hogy valóban 1976-ban történt az „utolsó beszélgetése” az összekötőjével. Kováts elmondta, hogy 1970-ben keresték meg a III/III-as Főcsoportfőnökség emberei, miután visszaérkezett angliai tanulmányútjáról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy őt is megfigyelték, s jelentéseket is írtak róla, mivel 1956-ban Kalocsán részt vett a forradalmi eseményekben.
– Kafkai szereplőnek érzem magam, nem látom a szálakat, nem értem, kinek az érdeke az ügy napvilágra kerülése – tette hozzá hangsúlyozva, hogy jelentéseivel senkinek sem ártott.
Balogh László, az MDF képviselőcsoportjából kizárt országgyűlési képviselő egyike volt azoknak, akiket a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztálya a nyolcvanas években mint ellenzéki értelmiségieket megfigyelt. Balogh, aki a Medgyessy Péter szt-tiszti múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnöki tisztét is betöltötte, a testület munkájának lezárultával kikérte a róla szóló jelentéseket. Mint lapunknak elmondta, arra számított, hogy az első csomagban kiadott dossziék többsége illegális nyomdáiról, a felvidéki, erdélyi magyarokkal vagy a lengyel ellenállással fenntartott kapcsolatairól szólnak majd, hiszen erről minden bizonnyal az állambiztonságnak is lehettek információi. Ám megdöbbenve tapasztalta, hogy az első csomagban megkapott iratok kilencven százaléka nem a hetvenes években vagy a nyolcvanas évek első felében folytatott tevékenységéről, hanem arról szólnak, mit mondott vagy tett a 80-as évtized végén a szegedi MDF-gyűléseken, illetve elnökségi üléseken.
– Kováts a nyolcvanas évek végén az MDF szegedi szervezetének alapító tagja volt. Ő volt közülünk az egyik legaktívabb, és neki voltak a leginkább antikommunista megszólalásai – emlékezik Balogh, majd hozzáteszi: – Az új jogszabályoknak megfelelően kikértem a rólam jelentő besúgók adatait, és akkor kiderül, Kovátson kívül a III/III-as Főcsoportfőnökség más ügynöke is bekerült-e a szegedi MDF-be.
Mert az, hogy mások is lehettek közöttük, valószínűnek tűnik. Polner Zoltán költő, aki a nyolcvanas évek végéig maga is jelentéseket írt a III/III-as Főcsoportfőnökség számára, tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, hogy összekötőjétől az utolsó – általa már végre nem hajtott – utasítás az volt: lépjen be az MDF-be. Információink szerint a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetében komoly visszhangja volt az ügynökügynek. Zakar Péter, az MDF városi elnöke nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésről, de annyit azért elárult: januárban az MDF szegedi elnöksége és a tagság életkorára tekintettel udvariasan, de határozottan felszólította Kovátsot: hagyja el a pártot. Kováts lapunknak elmondta: mivel nem tartózkodott Szegeden, nem tudott részt venni a januári taggyűlésen, de nem kíván kilépni az MDF-ből. Úgy tudjuk, hogy az említett taggyűlésen radikális hangok is hallatszottak. Többen jelezték: elképzelhetetlennek tartják, hogy egy ügynökkel továbbra is egy pártalapszervezetben dolgozzanak.
Balogh Lászlót érezhetően fölháborította a kipattant ügynökbotrány. A politikus, aki korábban a párt Csongrád megyei elnöke volt, úgy emlékezik: Kováts Zoltán volt az, aki minden alkalommal támadta a párt vezetésével szembenálló Lakitelek munkacsoportot, és személy szerint őt is.
– A most lebukott ügynök számított Dávid Ibolya leghangosabb támogatójának a szegedi MDF-ben – mondja Balogh. – Több hete nyilvánosságra került, hogy a szegedi MDF alapító tagja ügynök volt, ezért vártam, hogy mikor szólal meg az ügyben a párt elnöke, Dávid Ibolya, aki rendkívül határozottan járt el, amikor a parlamenti frakció tagja, Boros Imre hasonló gyanúba keveredett – hangoztatja a párttagsági jogából felfüggesztett honatya.
Az elnök asszony reakciójára azonban lehet, hogy hiába vár. Dávid Ibolya titkárságáról ugyanis ebben az ügyben Gémesi Györgyhöz, az MDF elnökhelyetteséhez irányították. Gémesi a Magyar Nemzetnek elmondta: egy olyan egyetemi oktatóról derült most ki ügynöki múltja, aki semmilyen közfunkciót jelentő, választott tisztséget (polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő) nem tölt vagy töltött be. A közfunkciót ellátó személyek esetében viszont épp az MDF volt az egyetlen párt, amely megtette azt a lépést, hogy kizárta parlamenti frakciójából azt a Boros Imrét, aki ügynöki múlt gyanújába keveredett.

Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!