Gyurcsány Ferenc elsődlegesen azt kérte, állapítsák meg, hogy Szijjártó Péter valótlanságot állított egy tavalyi tájékoztatóján. A miniszterelnök szerint a Fidesz politikusa azt mondta, hogy Gyurcsány jelenlegi cégei jutottak állami támogatáshoz a 2002-es választás után. A tárgyaláson igazolódott, hogy Szijjártó azt közölte: Gyurcsány Ferenc volt vállalkozásai jutottak állami megrendelésekhez. Nem kérdőjeleződött meg az sem, hogy az agrártárca 253 millió, az APEH 65 millió forintot juttatott az egyik ilyen vállalkozásnak, s a termelők felkészítéséhez is többmilliós állami pénzből részesült a társaság.
Azonban a valóságot – vagyis azt, hogy a miniszterelnök volt érdekeltségei a választás után állami megrendelést kaptak – az ítélet szerint Szijjártó hamis színben tüntette fel. Azt a látszatot keltette, mintha a cégek azért jutottak volna közpénzhez, mert Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter korábbi érdekeltségébe tartoztak. Szijjártó ugyan nem mondott ilyet, de azzal, hogy Gyurcsány Ferencre és a „hozzá hasonló üvegzsebűekre” utalt, s ennek ilyen formában tájékoztatót szentelt, az ellenzéki politikus megsértette a kormányfő jó hírnévhez fűződő jogait.
A bíróság kitért arra, hogy a valóság hamis színben való feltüntetése nem azonos a véleménynyilvánítás szabadságával. Még a közszereplők esetében sem, mint amilyen a volt sportminiszter. Az Alkotmánybíróság 1994-es határozata szerint ugyan a közélet résztvevőivel szemben majdnem teljes a kritika szabadsága, a tényközlésre azonban ez nem vonatkozik – mondta a bíró.
Gyurcsány Ferenc ügyvédjének megítéltek 17 ezer forint perköltséget. Az alperest arra kötelezték, hogy az MTI útján tegye közzé a miniszterelnök jó hírnevét védő ítéleti rendelkezést. Szijjártó ügyvédje közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen.
A képviselő lapunknak így nyilatkozott: bebizonyosodott, hogy nem tett hamis és ezért sértő kijelentéseket, miként a miniszterelnök, illetve képviselője állította.
– Tájékoztatómon igaz és valós tényközlések hangzottak el – tette hozzá. –Szomorú, hogy Magyarországon igaz tényállítások sem közölhetők, ha azok a miniszterelnök személyét érintően kényesek és kínosak – mondta a Fidesz politikusa.
Másodfokon Kovács vesztett
A véleménynyilvánítás határát próbálta kijelölni a bíróságnak ugyanez a polgári tanácsa abban a korábbi perben is, amelyet Polt Péter indított Kovács László akkori MSZP-elnök ellen. A tavaly februári elsőfokú ítélet szerint nem sértett személyiségi jogot a pártvezető, amikor azt állította, hogy a legfőbb ügyész bűnpártolásnak látszó módon intéz egyes ügyeket. A bíróság szerint itt ugyan tényállítás történt, de az Alkotmánybíróság határozata szerint esetenként a tényközlés is belefér a véleménynyilvánítás jogába. A közszereplőnek el kell viselnie az ilyen kritikát. A Fővárosi Ítélőtábla utóbb megváltoztatta az ítéletet, és jogsértőnek minősítette Kovács kijelentését.
